„Nem szeretném, hogy a kocsi megelõzze a lovat” – mondta a cafeteria-rendszer tervezett készpénzesítésérõl Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. „Többször jeleztük már a kormánynak, hogy a mostani béren kívüli juttatási rendszer problémás. Ez az úgynevezett kettõs bérrendszer egy összekacsintás volt a kormány és a cégek között.

Mivel a cafeteriát többnyire a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, a kicsik itt labdába sem rúghatnak” – mondta Parragh László az Origónak arra a kérdésére, hogy helytálló-e az az információ, ami szerint az MKIK javaslatára lép a kormány a cafeteria-rendszer átalakításával.

Orbán ezért választotta az MKIK ülését

„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülésén csütörtökön. Ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteria-rendszert, akkor a legegyszerûbb lenne,ha odaadnánk pénzben– mondta a miniszterelnök.

Parragh László szerint a kormány lépéskényszerben van, az uniós döntés miatt gyorsan kell cselekedni.

Társadalmi célokat szolgált

Nem az Európai Unió, hanem a kormány zúzza szét a cafeteria-rendszert - mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A kormányzat a dafkepolitikát alkalmazta az uniós bírósági döntés után, amikor az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a kialakított magyar cafeteria-rendszer, az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya rendszere állami vezénylettel mûködik, és kizárja a versenybõl a külföldi cégeket.

A cafeteria mint rendszer nem arról szól, hogy kedvezményes adózású jövedelemhez juttassa a munkavállalót, hanem különbözõ társadalmi célokat szolgál.Például, hogy meleg ételt egyenek a dolgozók, vagy szánjanak idõt pihenésre, rekreációra is. Vagy egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe, vagy nyugdíjas korukra rendelkezzenek megtakarítással – mondta Karsai Gábor.

Mivel Magyarországon az adókulcsok magasak, ezért a cafeteriára egy adócsökkentõ eszközként tekintettek. „Én egyébként nem vagyok a cafeteria-rendszer nagy híve, szerintemaz emberek többsége el tudja dönteni, hogy mire fordítsa a pénzét,fõleg a szerény jövedelmûek esetében a megélhetés a legfontosabb. Nekik nem biztos, hogy a Szép kártya annyira vonzó volt” - tette hozzá.

A turizmus megérzi

A cafeteria-rendszerre sok szolgáltatóegység épült. Vendéglátóhelyek, szállodák, hotelek, egészségügyi szolgáltatók, nyugdíjpénztárak. Ha megszûnik a Szép kártya, ez sok vállalkozásnak bevételkiesést jelenthet – mondta a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.

A készpénzesített cafeteriakeretbõl nem valószínû, hogy wellnessezni mennek majd az emberek

Forrás: Thinkstock

Parragh László, az MKIK elnöke megerõsítette, hogy végeztek tanulmányokat a cafeteria-rendszer kivezetésérõl, de részleteket nem árult el. Az biztos, hogy a szállodák forgalmában érezhetõ lesz a Szép kártyák megszüntetése miatti bevételkiesés, de ezt egy áfacsökkentéssel a kormány könnyen orvosolhatja - mondta Parragh.

A belföldi turizmus szempontjából a cafeteria-rendszer esetleges eltörlése kifejezetten veszélyes- mondta az Origónak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Csak ötletelni tudok

• A cafeteria készpénzesítése egyrészt megoldható úgy, hogy azok a dolgozók, akik eddig cafeteriát kaptak, ugyanezt az összeget forintosítva megkapják. Mégpedig egy kedvezményes adózási rendszerben. Vagyis ez az összeg nem úgy adózik, mint a bérük.
• Ha ezt mindenkinek alanyi jogon akarja adni a kormány, akkor pedig az képzelhetõ el, hogy meghatározzák a cégeknek, hogy havonta egy bizonyos összegig kedvezményes adózással fizethetik ki a munkabéreket, mondjuk a munkavállaló bérének 25 százalékát így adhatják a cégek – ötletelt Karsai Gábor.
• Fennáll egy olyan szabályozási lehetõség is, hogy befagyasztja a cafeteria összegét a kormány. Ezt az összeget megkapják a cégek, és ez az összeg fog kedvezményesen adózni. Ez bürokratikus, nehezen ellenõrizhetõ és igazságtalan lenne – mondta Karsai Gábor.

Közelednek a választások, és ezt a döntést úgy lehet majd interpretálni a választóknak, hogy a cafeteria-rendszer forintosítása hatalmas gesztus volt a kormány részérõl.

Három banknak, az OTP-nek, az MKB-nak és a K&H-nak van Szép kártyája

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Karsai Gábor szerint a döntésrengeteg konfliktushelyzetet okoz majd.Példaként említette, hogy sok munkavállaló nem fog a menzára és wellnessezni járni a cafeteria-rendszer eltörlése után.

Karsai Gábor szerint a cafeteria készpénzesítése komoly adókiesést jelent majd, és a nullás költségvetést is keresztülhúzhatja. Karsai egyébként azt mondta, hogy szerinte a nullás költségvetésnek egyébként sincs realitása.

Erre sehol sincs példa

A miniszterelnök úgy fogalmazott: az eddig rejtett kettõs javadalmazási rendszert nyílttá tennék, lesz egy járulékoltatott alapbér és fölötte egy másik, amelyre az államnem szed járulékot, amivel együtt persze ez utóbbi után ellátás, táppénz, nyugdíj sem jár.

Ha szó szerint értelmezzük az elhangzottakat, akkor lesz a jövedelemnek egy olyan része, amelybõl a munkáltató levonja az adót és járulékokat, és egy olyan, amelyhez ilyen terhek nem kapcsolódnak – mondta Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértõ ügyvédje.

Erre példa egyetlen európai tagállamban sincs, készpénzkifizetéshez minden esetben járulékok kapcsolódnak, adómentesen jellemzõen természetbeni juttatást biztosítanak a munkaadók a dolgozóiknak.

Mindezzel együtta terv megvalósíthatónak tûnik, és elsõ rátekintésre nincs olyan uniós szabály sem, amelyet sértene– mondta Réczei Géza.

Csökken az adminisztráció

Az MKIK elnöke szerint is tartható a cafeteriaösszegek készpénzesítésének 2017-es januári dátuma.
Ennek megvalósíthatóságáról szólva Réczei Géza elmondta, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben nevesíteni kell ezt a juttatást, hozzárendelni azokat a szabályokat, amelyek alapján ezt a munkáltatók adhatják, illetve az adminisztrációs, valamint az adóhivatal felé történõ jelentési kötelezettségeket, amik a kifizetésekhez kapcsolódnak.

Arról van szó, hogy az állam egyoldalúan lemond bevételei egy részérõl, vagyis az erre a jövedelemre esõ járulékokról, munkajogi szempontból sem aggályos a kérdés.A cégekrõl viszont hatalmas adminisztrációs terhet vesz le a cafeteria-rendszer eltörlése.A forintosított összegek külön feltüntetése és jelentése az adóhivatal felé lényegesen egyszerûbben megvalósítható, mint a mostani, sokféle, különbözõ kedvezményeket takaró elemek nyilvántartása.

Alanyi jogon, mint a családi pótlék

Ha alanyi jogon járna mindenkinek 2017-tõl a forintosított cafeteria összege, annak valószínûleg sokan örülnének. Eddig ugyanis a munkáltatók csak egy része élt ezzel a lehetõséggel, jellemzõen a nagy multinacionális vállalatok, a kis- és középvállalati szektorból minden harmadik cég adott ilyen juttatást a dolgozóinak. Ha viszont lehetõség lesz arra, hogy járulékmentesen javadalmazzák a dolgozóikat, minimális adminisztráció mellett, vélhetõenjóval több cég él majd ezzel a lehetõséggel.

Ez ugyanakkor már felvethet egy másik problémát. A cafeteria készpénzesítése elvileg nem okozna komolyabb csökkenést az állami bevételekben, hiszen ezt a pénzt eddig is kedvezményes járulékfizetés mellett adták a cégek. Ha azonban a jelenleginél jóval többen adnának ilyen címen juttatást dolgozóiknak, azt a költségvetés megérezhetné. Ahhoz persze, hogy ennek mértéke becsülhetõ legyen, jóval több információra és adatra lenne szükség - mondta Réczei Géza.