Csakhogy a Portfolio.hu-nál megnézték az operatív programok éves fejlesztési kereteit, és arra jutottak, hogy az idén év végéig csak az összes uniós pénz 27-47 százalékát lehet gazdaságfejlesztésre pályázni, attól függõen, hogy milyen kiírásokat vesz számításba az ember. De akárhogy is nézzük, ebbõl egyik sem 60 százalék.

2014 és 2020 között  összesen 9247 milliárd forintnyi megpályázható keret van összesen 10 operatív programban, társfinanszírozással együtt, vagyis ennyire lehet pályázni ebben az idõszakban. Ennek 2016 végéig a 80,6 százalékát lehet majd megpályázni, egyelõre errõl 80,6 százalékról lehet tudni, hogy azt hogyan akarja elkölteni a kormány.

A Portfolio munkatársai elõször kiszûrték a kiemelt, nevesített felhívásokat, mert ezeken csak meghatározott intézmények indulhatnak, így ez nem igazán nevezhetõ közvetlen gazdaságfejlesztésnek. Ezután megnézték, hogy mennyi jut
1.
közvetlenül gazdaságfejlesztést segítõ egyszerûsített és standard felhívásokra,
2.
egyszerûsített és standard felhívásokra általában és ezeken felüli,
3.
gazdaságfejlesztési célnak besorolható pályázatokra.

Arra jutottak, hogy bár egyes operatív programoknál kijön a gazdaságfejlesztésre költhetõ 60 százalék, sõt, a Vidékfejlesztési Programnak gyakorlatilag 89 százaléka ilyen, a legszûkebb 1.kategória szerint az összes pénznek csak 27,6, a 2.+3. kategória szerint 47 százalék jut közvetlen gazdaságfejlesztésre.

Persze megjegyzik, hogy az összes pénz 20 százalékát majd csak jövõre írják ki, és ha a legtágabb kategória szerint értelmezzük azt,hogy mit jelent a "közvetlen gazdaságfejlesztésre fordított összeg", akkor azzal együtt kijöhet az, amit a kormány állít, de egyelõre úgy tûnik, hogy ez inkább egy kormányszlogen, ami jól hangzik, jól kommunikálható, de nem felel meg teljesen a valóságnak.