Áder János bekeményített

Áder János nem írta alá a múlt héten nagy port kavaró MNB- és postatörvényt. Az információszabadsági és elszámoltathatósági szempontból aggályos törvények a megszavazásuk után elõször Kövér László házelnöknél vesztegeltek pár napot, mert eleinte õ is vonakodott aláírni. Kövér végül a maximális idõkeretet kihasználva hitelesítette õket, Áder Jánost viszont ehelyett elküldte a törvényeket az Alkotmánybíróságnak elõzetes normakontrollra.

A köztársasági elnök szerint az MNB-alapítványok költéseinek és a Magyar Posta egyes szerzõdéseinek titkosítása ellentétes az Alaptörvényben foglaltakkal. Az Alkotmánybíróságnak 30 napja van eldönteni, tényleg így van-e. Ha szerintük is alkotmányellenes a két törvény, akkor az országgyûlésnek újra kell tárgyalnia.
55 ezer/óráért dolgoztatja Trócsányiékat az MNB

A Magyar Nemzeti Bankkal nem csak emiatt volt érdemes foglalkozni a héten. Kiderült például, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszer ügyvédi irodája két év alatt 137 millió forint értékben szerzõdött a jegybankkal. Ennek egy része közvetített szolgáltatásokra ment el, de így is közel 80 millió forint maradt az irodánál. Bérre lefordítva ez annyit tesz, hogy a Nagy és Trócsányi iroda 55 ezer forintért dolgozott óránként ingatlan-adásvétellel kapcsolatos ügyeken.

Az igazságminiszter 16 százalékban tulajdonosa a jól menõ, New York-i irodákkal is rendelkezõ cégnek, de azt állítja, nem kap osztalékot.
Jön a rejtélyes kettõs bérezés és az új cafeteriarendszer

Kettõs bérrendszert kell bevezetni jövõre, mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján csütörtökön. Na de mi a bánat az a kettõs bérrendszer?

Ezt nem tudni pontosan, mivel a miniszterelnök egy kicsit homályosan fogalmazott. Annyi biztos, hogy ez lenne az egyik csodafegyver, amivel a külföldre vándorolt fiatalokat hazahozná  a kormány. A dolognak szinte biztosan a cafeteriarendszerhez van köze, amelyet egyébként is muszáj lesz átalakítani, mert a közelmúltban elkaszálta az unió. Az Erzsébet-programot módosító elsõ javaslatot már be is adta Balog Zoltán, lényege röviden annyi, hogy még egy alapítványt bevonnának az utalványkibocsátásba a gyerektáboroztatás részpiacán.

Orbán szerint az, hogy a cafeteria másképp adózik, már önmagában kettõs bérrendszert jelent, csak jelenleg még "rejtett", amit a jövõben nyíltra változtatunk majd. Ez praktikusan olyasmit jelenthet, hogy készpénzre váltanák a cafeteriát kedvezõbb adóbesorolással, ami egyben az egykulcsos adónak is véget vethet. Az egésszel kapcsolatban még semmi sem biztos, ebben a cikkünkben spekuláltunk a lehetséges irányokról.

A miniszterelnök és két legfõbb gazdaságpolitikusunk más érdekességeket is mondott az évadnyitón: becélozzák a nullás költségvetést, Matolcsy György szerint most már aztán tényleg utolérjük Ausztriát (25 év múlva), és azt tervezik, hogy bevonják a közmunkaprogramba az eddig kimaradt 200 ezer embert. Az eseményt itt közvetítettük percrõl percre, összefoglalót a lényegrõl pedig itt olvashat.
Lázár mondott néhány fontos dolgot

A héten Lázár János is elejtett néhány fontos megjegyzést a Portfolio konferenciáján, melynek központi témája az uniós fejlesztési források felhasználása volt. A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szerint nem éppen a leghatékonyabban költöttünk el 9200 milliárd forintot az elõzõ fejlesztési idõszakban, a mostani ciklus végéhez közeledve pedig a könnyû pénzek ideje lejár. Az EU-s források nagy részét 2018-ig ki kell fizetni, ami nem lesz egyszerû. Ráadásul ügyelni kéne, hogy fenntartható projekteket finanszírozzanak, különben megnézhetjük magunkat, amikor elzárják a pénzcsapot.

Lázár kérdésekre válaszolva további két fontos bejelentést is tett. Egyrészt közölte, hogy a kkv-k feltõkésítése érdekében készek pénzt elvenni az önkormányzatok Terület és Településfejlesztési Operatív Programjának keretébõl. A másik kkv-kkal kapcsolatos megjegyzése ennél is furcsább: a kormány egy nemzeti tõkealap felállítására készül, amely akár azt a célt is szolgálhatná, hogy az állam beszálljon a magyar tulajdonú kkv-kba maximum 49 százalékos tulajdonrészû "csendestársként". Az errõl szóló javaslatot április 15-ig nyújtja be a Miniszterelnökség a kormánynak.
Alapkamat-csökkentésrõl döntött az EKB

Tovább vágják a kamatokat a jegybankok Európa-szerte. Csütörtökön közel egyidõben jelentett be alapkamat-csökkentést Nagy Márton MNB-alelnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Az euró irányadó kamata 0,05 százalékról 0 százalékra változik, a forint esetében még nem határozták meg a pontos értéket, csak az irányt. A forint kamata jelenleg 1,35 százalék, de még az év vége elõtt csökkenthetik.

A kamatcsökkentés hagyományosan a beruházás-élénkítést szolgálja, az EKB döntésének közvetlen elõzménye a múlt heti defláció, vagyis az árszínvonal esése az eurozónában. Nagy Márton azzal indokolta a kamat várható csökkentését, hogy a jelenlegi szinttel nem fogjuk tudni tartani a 3 százalékos inflációs célt. A kamatvágással valószínûleg nem leszünk egyedül: a régió néhány központi bankja a monetáris lazítás terén versenybe szállhat az Európai Központi Bankkal, mert nem akarják, hogy valutáik erõsödése rontsa versenyképességüket a fõ piacukat jelentõ euróövezetben.

És ha már MNB, arról is emlékezzünk meg, hogy Nagy Márton azt mondta: 5 év alatt a GDP 30 százalékára akarják emelni a Budapesti Értéktõzsde kapitalizációját a mostani 13 százalékról. Vagyis az a cél, hogy a tõzsdén lévõ cégek piaci értéke együtt a GDP 30 százalékát tegye ki. Nagy szerint ez 0,2-0,3 százalékkal növelhetné a nemzeti össztermékünket. A BÉT és az MNB célja, hogy minél több magyar vállalat tõzsdére mehessen, és a lakosság több részvényt vásároljon.
Nem olcsók a lakások a Pasa parkban, de megér odaköltözni

Még 2015 decemberében írtuk meg, hogy viharos sebességgel osztanak ki 16 milliárd forintot két eximbankos tõkealapból. A héten viszont az is kiderült: részben Rogán Antal ismerõseihez csordogál ez a jelentékeny összeg.

A tízéves futamidejû alapokból, melyek célja "olyan cégek finanszírozása, amelyek a tõkebefektetésnek köszönhetõen komoly növekedési pályára állíthatóak”, a GB & Partners nevû cég részesedhet. A GB & Partners Gubicza Ágoston és Boris Mihály vállalkozása, elõbbi neveli Rogán elsõ házasságából született gyerekét, utóbbi pedig szomszédja a Pasa parkban. Szintén ott lakik a villámpályázatot kiíró Eximbank vezérhelyettese, Puskás András. Nem ez az elsõ eset, hogy ilyen szerencséje van a miniszter szomszédainak, úgy tûnik, eléggé megéri a Pasa parkban lakást szerezni.

Gubiczáék cégével 2,45 százalékos alapkezelési díjban állapodtak meg, ami a befektetési idõszak alatt 392 millió forintos várható bevételt jelent majd nekik.
Ez nem most történt, hanem pont egy éve

A hétre esett a Quaestor-ügy kirobbanásának évfordulója. Ebbõl az alkalomból összeszedtük, mi minden történt a valaha volt legnagyobb magyar brókerbotrányban az eltelt idõ alatt. Sok a válasz de a kérdés talán még több, összefoglaló cikkünket itt olvashatja el.
És még néhány dolog:
Kiderült, hogy tényleg iszonyú korruptan folynak a magyarországi útépítések
Megint tüntettek a taxisok, de azért nem nagyon. A NAV pedig nyomoz az Uber ellen.
Hamarosan jön a kémények rezsicsökkentése, ami igazából veszélyes is lehet
Meghalt a Wall Street királya, aki senkitõl semmiért nem kért bocsánatot.