A tavalyi összeg bár lehetett volna több is – fõleg, ha a nem Magyarországon adózó vállalkozások itt fizetnének adót –, nagyjából megfelel a kormány 6,6 milliárdos várakozásainak. A reklámadó másfél éves története alatt részben uniós nyomásra rengeteg változás történt, a legérdemibb az adó progresszív jellegének megváltoztatása: 2015 közepe óta százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adó. Ez jelentõs bevételkiesést okozott a kormánynak a korábban készült hatástanulmányba foglaltakhoz képest.

A reklámadóból befolyó összeg két forrásból érkezik a költségvetésbe: a reklámközzétevõktõl, amik jellemzõen a médiavállalkozások, illetve bizonyos esetekben a reklámot megrendelõk is fizetnek adót. Õk azok a gazdálkodók, akik saját részükre rendelik meg az adóalanyoktól a reklám-közzétételi szolgáltatásokat, például hirdetési felületet vásárolnak, kiadványokban jelennek meg, internetes hirdetésre költenek (többek között a Google Adwords, a Facebook).