A múlt héten kijött 2016-os lista tartalmaz néhány jelentõs változást az elõzõ évihez képest, többek között a világpolitikai bizonytalanság és néhány nemzeti valuta értékének jelentõs ingadozása miatt. A tanulmány egyik szerkesztõje, Jon Copestake a Business Insidernek azt mondta,

17 éve dolgozom a kutatócsoportban, de nem emlékszem olyan évre, amikor annyi változás történt, mint 2015-ben.

A zuhanó nyersanyagárak sok országban deflációs nyomást okoztak, másoknál a valuta gyengülése hozott váratlan inflációs spirált." A hatások együttes eredménye az volt az EIU mérése szerint, hogy a legtöbb helyen valamivel olcsóbbá vált az élet, mint a megelõzõ évben.

A gyûjtés 133 várost tartalmaz, és jól megmutatja, melyek most a világ legdrágább és legolcsóbb pontjai. Budapest a 107. helyre került, tehát még mindig egészen olcsónak számít világviszonylatban. Nem meglepõ módon a 10 legdrágább városának többsége Európában és az USA-ban van, a nyertes viszont ázsiai. A legolcsóbbak viszont szintén sejthetõen fõleg Ázsiában - azon belül is Indiában - találhatók, de befért még közéjük néhány afrikai és egy dél-amerikai nagyváros is. Lássuk a lista alsó és felsõ végét.
A világ legdrágább városai 2015-ben

10. Los Angeles

A többek között a hollywoodi sztárok fényûzõ villáiról híres amerikai város állandó szereplõje a top10-nek, árindexe a lista többi szereplõjével ellentétben alig változott tavalyhoz képest. Egy kiló kenyér közel 6 dollár (mintegy 1600 forint), egy üveg bor pedig 23 dollár (több mint 6400 forint) körül volt itt tavaly.

9. Szöul

A dél-koreai város több helyet felkúszott tavalyhoz képest, elsõsorban a ruhák és szolgáltatások drágasága miatt. Érdekes, hogy a 2014-es értékhez képest jóval olcsóbb lett Szöul, de még ezzel együtt is elõrébb került, mert a korábban elõtte szereplõ városok még olcsóbbak lettek 2015-re.

8. Koppenhága

Stabil szereplõje az ehhez hasonló listáknak a dán fõváros, ahol még az ottani fizetésekhez képest is el vannak szállva az árak. Egyébként ugyanúgy jártak mint Szöul, és még jópáran a legdrágább tízbõl: hiába volt itt is relatív árcsökkenés, ez még mindig elég volt a 8. helyhez.

7. New York

Az erõs dollár és a magas infláció teszi nagyon drágává. Nem minden terméknek nõ egyformán az ára, de például egy kiló kenyér már több mint 8 dollárba kerül, ami az idei elsõ helyezett város kenyérárának több mint a duplája. New York 14 éve elõször került be a legdrágább tíz közé.

6. London

Sosem az olcsóságáról volt híres, de az elmúlt pár évben az albérlet- és ingatlanpiac robbanása a jövedelmek stagnálása és az infláció mellett nem tett jót neki: hat hellyel jött feljebb 2014-hez képest. Egy átlaglakás ára ma 500 ezer font, míg egy éves átlagjövedelem 30 ezer - gyakorlatilag lehetetlen lakást venni saját pénzbõl.

5. Párizs

A francia fõváros az egyetlen euróövezetbe tartozó város, ami felkerült a listára. Majdnem minden baromi drága, érdekes módon a cigi és az alkohol pont kevésbé.

4. Genf

Svájc egésze baromi drága, pláne Genf, ahol különösen a kikapcsolódás és a szórakozás kerül sokba.

3. Hong Kong

Egy év alatt 7 helyet kúszott fel az ázsiai nagyváros, itt is fõleg az ingatlanpiac a hibás a megélhetési költségek egekbe szökésében.

2. Zürich

Szép teljesítmény egy olyan kis országtól, mint Svájc, hogy két városa is felfért erre a listára.

1. Szingapúr

Az ázsiai városállam a világ legdrágább városa zsinórban a harmadik éve. Minden brutálisan sokba kerül az EUI szerint, kivéve néhány alapzöldséget.

És a legolcsóbbak

10. Caracas

Az EIU-nak meglehetõsen nehéz dolga volt Venezuelával, mivel az ország a közelmúltban furcsa, többféle átváltási rátán alapuló árfolyamrendszert vezetett be. Erre azért volt szükség, mert erõsen rogyadozott az államszocialista gazdasági modell, amit most piaci elemek bevonásával és benzináremeléssel próbálnak foltozgatni, egyelõre kérdés mekkora sikerrel. A néhány terméket megdrágító intézkedések ellenére a város még mindig az egyik legolcsóbb a világon.

9. Damaszkusz

Szíria fõvárosa valójában megosztott tizedik helyen áll Caracasszal. Olcsóságának okát nem nehéz kitalálni, a háború sújtotta, szanaszét bombázott városban alig maradtak emberek, fizetõképes keresletet pedig nagyítóval is nehéz lehet találni bármire.

8. Új-Delhi

Új-Delhi India egyik legdrágább városa, de világviszonylatban így is nagyon olcsónak számít. Mind az élelmiszerek, mind a szolgáltatások átlagára nagyon alacsony. Ettõl még hatalmas a nyomor, a városszéli nyomornegyedek lakossága az olcsó termékek nagy részét sem tudja megfizetni.

7. Karacsi

A pakisztáni városban rettenetesen magas a bûnözési ráta, részben ezért is lehet, hogy minden nagyon olcsó, különösen a lakhatási költségek.

6. Csennai

A régebben Madrász néven futó indiai városban hatalmasak a társadalmi különbségek. Bár viszonylag kiterjedt, fejlett és gazdag városközponttal rendelkezik, a lakosság 30 százaléka szlömökben él, így az árszínvonal átlaga összességében nem kúszik túl magasra

5. Algír

A fehér épületeirõl híres algériai fõváros szuperolcsó. A lakosságszám elég gyér, a termékek és szolgáltatások ára pedig kedvezõ, amiben szintén szerepet játszanak a nyomortelepeken élõ tömegek. Csennaival együtt valójában a 7. helyen osztozik Karacsival.

4. Almati

A kazah városban állítólag nehéz lakást találni, de ha egyszer már megvan, akkor minden nagyon olcsó. A teljesen államilag felügyelt rendszerben a közszolgáltatások a világ legolcsóbbjai közt vannak.

3. Mumbai

India legnagyobb (több mint 18 milliós) városa híres arról, hogy rengeteg nagyon gazdag ember lakik benne. Ettõl függetlenül a népesség jelentõs hányada itt is rémes körülmények között él, ami nem engedi túl magasra emelkedni az átlagárakat.

2. Bengaluru

India IT-fõvárosa az egyik leggyorsabban fejlõdõ település az országban, de a folyamatot még nem követték le az árak.

1. Lusaka

A világ legolcsóbb városa 2015-ben Zambia fõvárosa volt. Lusaka hiába az ország irányítási és kereskedelmi központja, az átlagos árszínvonal nagyon alacsony. Azért ha turistaként megy oda az ember, vagy külföldiként telepszik le és a nyugatihoz hasonló körülményeket akar vásárolni szállás, iskola, vagy közlekedés terén, akkor elég mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia.

(A cikk a Business Insider két gyûjtése illetve az Economist saját anyaga alapján készült)