A tízbõl hét vádlott meghallgatásával csütörtökön elkezdõdött Szegeden az a büntetõper, amely a menekültválság eddigi legfeszültebb magyar helyzetét, a szeptember 16-i röszkei összecsapás körülményeit fogja vizsgálni. A kerítés ledöntését vagy a rendõrök megdobálását a tömegzavargásos ügyben vádolt migránsok egyike sem ismeri el, aki követ vett a kezébe, állítása szerint az is csak az utat tisztította. Van, aki a kormány kegyességében bízik, más azt állítja, hogy a fogságban egy csuklyás férfi megverte, egy társuk pedig nagyon rácsodálkozott arra, hogy állíthat egészen mást egy neki tulajdonított hivatalos beadvány, mint amit õ mondott. Ha bebizonyosodik, hogy igazat mond a különös szövegrõl, komoly bûncselekmény történhetett.
Szép vegyes társaság zsúfolódott be csütörtök reggel a szegedi munkaügyi bíróság büntetõpereket eddig nemigen látott, szûkös, ellenben akadálymentesített negyedik emeleti tárgyalótermének elsõ soraiba, a vádlottak helyére. Nyelvész-irodalmár, öt osztályt végzett segédmunkás, kémia szakos egyetemista, idõsödõ asszony, kerekesszékes férfi: a közös bennük és még öt társukban, hogy az ügyészség szerint mindannyian – összesen tízen – határzár tiltott átlépését követték el, mégpedig tömegzavargás résztvevõjeként. Ezért a bûncselekményért, amely a menekültválság kiélezõdésével együtt született meg Magyarországon, alig valamivel a vádban szereplõ események elõtt, a Btk. szerint 1-tõl 5 évig terjedõ szabadságvesztés járhat.
A vádlottak tízbõl heten már fél éve elõzetes letartóztatásban ülnek, ki szegedi, ki budapesti börtönben, de a többi három vádlott sem szabad, õk a hivatalos megfogalmazás szerint házi õrizetben vannak, de a gyakorlatban egyáltalán nem otthonszerû helyen, hanem a kiskunhalasi õrzött szálláson.
A vádirat – egy kivétellel - nem foglalkozik azzal személyre szabottan, hogy a vádlottak közül ki-ki pontosan hol állt, hogy mozgott, mit csinált tavaly szeptember 16-án, amikor Röszke-Horgos határátkelõhelyen a szerb oldalon a gyodával fedett, zárt kapu elõtt gyülekezõ, eleinte békés tömeg agresszívvá vált, egyesek kõvel, palackokkal kezdték dobálni a magyar rendõröket, és végül a kaput kidöntve betódultak Magyarország területére, miközben a rendõrök vízágyúval és könnygázzal válaszoltak.
Terrorcselekményrõl nem itt beszélnek
A migránsok oldaláról a tömegzavargás legismertebb figurája nem ül most a vádlottak padján. Õ az a bizonyos Ahmed H., aki egy piros megafonba beszélt a menekültekhez, és akinek – a röszkei balhé résztvevõi közül egyedüliként – terrorcselekmény vádjával is szembe kell néznie a határnál történtek miatt. A szír férfi elleni súlyosabbik vád egészen pontosan: „állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény”. Ahmed H. ügyét azért nem a többiekével együtt tárgyalják, mert az övé más hatáskörbe, már törvényszékibe, nem járásbíróságiba tartozik. Ahmed H. szülei azonban mindketten a csütörtökön kezdõdött per vádlottjai.
A tárgyalóterem nélküle is tele volt, a vádlottak számához igazodva sok volt a bv-õr, az ügyvéd, a tömegzavargásos ügyet eljöttek megnézni az ENSZ menekültügyi fõbiztosságának a képviselõi is. A nem túl specifikus vádirat ismertetésével pár perc alatt megvolt az ügyész. Az egyik vádlott, egy fehér felsõs, magas fiú kezében közben iszonyúan remegett a szorongatott papírlap.
A vádlottak többsége nem akart új vallomást tenni, egyszerûen maradt annál, amit korábban mondott. A hét közül egy sem volt, aki elismerte volna, hogy bármi rosszat tett volna azon kívül, hogy belépett Magyarország területére, de arról is mind azt mondta: nem tudta, hogy bûncselekményt követ el vele.
Félek a zavargásoktól
A lényegi elemeikben nagyon hasonlító, védekezõ vallomások szerint
a vádlottak nem látták, hogy kidõlt a kapu, azt hitték, kinyitották azt, tehát az átjövést megengedték,
a tömegben ugyanis elterjedt (többek szerint újságíróktól lehetett hallani), hogy a családosokat átengedik (ezt látszik alátámasztani, hogy a tömeg egy ponton tapsolni kezdett, és azt skandálta angolul, hogy „Köszönjük, Magyarország!”
csak mentek a többiek után, sodródtak,
õk nem dobálták meg semmivel a rendõröket.
Nem keresem a bajt, Szíriából is a baj elõl menekülök
- mondta az elsõrendû vádlott, egy aleppói pék, akinek a felesége és három gyereke már Németországban van. Megkérdezte tõle a bíró, kért-e menekültstátuszt Magyarországon. „Nem kérdezték tõlem, hogy kérek-e” - válaszolta. Nem kért menekültstátuszt, került be a jegyzõkönyvbe.
Az aleppói pék nem, de volt több vádlott is, aki elismerte, hogy követ fogott a kezébe. De azt tagadták õk is, hogy rendõrökre céloztak volna a kövekkel, állításuk szerint csak az utat akarták megtisztítani, szabaddá tenni a kövek arrébb pakolásával. Ezt bizonygatta a másodrendû vádlott is, az egyetlen iraki a vádlottak között. Rá odahaza rálõttek, a sebesülése miatt a combjában platina van. „Félek a zavargásoktól” - mondta, és arra panaszkodott, hogy Irakban maradt feleségérõl és januárban született kisfiáról 1 hónapja és 20 napja nem tud semmit. Finnországba készült.
Megköszönve kegyességüket
A családja miatt volt nagyon elkeseredve az ötödrendû vádlott is. Az eredetileg bölcsész végzettségû, de Szíriában taxisofõrként dolgozó férfi felesége és két kisgyereke Ausztriában van már. Megpróbált az érzelmekre ható beadványt küldeni az ügyészségnek miattuk, amit a bíró most felolvasott. ”Emberként”, „az emberségre apellálva”, „emberiesség okból” kérte 3 hónappal ezelõtt, hogy engedjék ki a börtönbõl, hadd menjen a szívbeteg feleség és a háború miatt szorongásos depressziós kislánya után, és „megköszönve kegyességüket”, az új év alkalmából minden jót kívánt az ügyészségnek és a magyar kormánynak.
Részletes vallomásra vállalkozott a hatodrendû vádlott, egy nagyon fiatal, 23 éves szír fiú, fekete pulóverben. Kétségbeesettnek tûnt. Szíriában elsõéves egyetemi hallgató volt kémia szakon, két éve indult útnak hazulról. Sokáig Törökországban dolgozott, ahol épp tudott – éttermekben, varrodában, takarítóként – mielõtt Magyarországon át nyugat felé vette az irányt a balkáni útvonalon. A nagybátyjával jöttek ketten. Amikor meghallotta a röszkei tömegben, hogy a családosok átmehetnek, õ is nekiindult, úgy tartotta, a nagybátyja miatt annak számít. Erre a bíró megjegyzést is tett: úgy gondolta, hogy „tehát már ketten van, átmehet”.
Valami nem stimmel
Miközben a szír fiú a vádlottak helyén álldogált, a nyitott ablakon át beszûrõdött egy dallam a kapucsengõk prüntyögõ géphangján valahonnan kintrõl. Az Európai Unió Himnusza, az Örömóda volt. A bíró ekkor már a korábbi vallomások ismertetésénél járt, és közeledett a csütörtöki tárgyalás nagy meglepetése: a szír fiú nem ismert rá egy beadványszövegre, amelyen pedig az õ neve, aláírása szerepelt.
Csakhogy a beadványban olyasmik voltak, amiket õ soha nem állított. A vádlott azt mondta: õ írt ugyan tényleg egy beadványt, kézzel, arab nyelven, de az a szöveg nem az, amit most a tolmács visszafordít neki szóban a bíró magyar nyelvû felolvasásából. Õ például nem írt le olyat, hogy látta, amint a rendõröket kõvel dobálták. Állítása szerint csak az eljárási iratokból értesült arról, hogy ilyen történt.
„Valami nem stimmel” - mondta a bíró, pedig ez még csak a kezdet volt. A beadványt olvasta tovább, és jött ez a mondat: „elemi erõvel tört ki a tiltakozás”. „Ilyet sem mondtam” - reagált rögtön a vádlott. Az ügyvédek csóválták a fejüket. A bíró megígérte, hogy utána fognak ennek járni, és miközben kihallgatta, többször is nyomatékosan figyelmeztette a vádlottat: nem védekezhet úgy, hogy közben mást hamisan bûncselekmény elkövetésével vádol. A fiú ezzel együtt határozottan állította azt is: a kihallgatáson arrafelé próbálták terelni, hogy elismerje a dobálást, és azt akarták tõle, hogy írja alá anélkül a jegyzõkönyvet, hogy lefordítanák neki.
Fiúk, takarítsátok el a köveket
Az egyetlen vádlott, akinek valami egyénit tulajdonít a vádirat, a hetedrendû, akinél – akárcsak Ahmed H.-nál - volt egy megafon is Röszkénél. Az egykori elsõéves közgazdászhallgató a vádirat szerint beszédeket tartott, és megpróbálta irányítani a rendõrökre nézve fenyegetõen fellépõ tömeget. A rendõri intézkedés során térdtájéki sérülést szenvedett, derült ki a felolvasott jelentésbõl.
Elismerte, hogy tényleg a kezébe vett megafont, de arról próbálta meggyõzni a bíróságot, hogy csak arra akarta kérni a tömeget: takarítsák el a köveket az útból. Azt mondta, amikor õ maga is lehajolt az elsõ kõért, valaki hátulról megütötte, és már vitték is el a rendõrök. Arra nem tudott értelmes választ adni, miért lett volna szükség arra, hogy arrébb tegyék a köveket.
Hülyeség volt az egész a részemrõl
- mondta.
Fegyver és vízipipa
A bíró által felolvasott iratokból kiderült az is, hogy a nyomozókat kíváncsivá tette pár dolog a hetedrendû vádlottal kapcsolatban. Például egy fénykép, amit a telefonján találtak, és amin õ látható fegyverrel a kezében egy vízipipázó másik ember társaságában. Errõl a fotóról õ azt mondta: csak szórakozásból készült, egyébként pedig nincs abban semmi különös, hogy fegyver van nála, Szíriában manapság nincs olyan ház, ahol nincs fegyver, mert az embereknek meg kell védeniük magukat az Iszlám Államtól. Tagadta, hogy bármilyen fegyveres szerv tagja lenne.
A nyomozás alatt szakértõkkel vizsgáltatták meg a holmiját is, fizikus és geológus szakértõ elemezte a ruháin talált szemcséket. Arra jutottak, hogy a lõmaradványok származhattak a készenléti rendõrség által használt könnygáz gránátból, de egy urániumot tartalmazó szemcse meglepte a szakértõket, azt írták, ez Magyarországon nem jellemzõ, az elmúlt években nem is találkoztak ilyennel.
A megafonos férfi ügyének iratai közt volt feljegyzés arról, hogy állítólag bántalmazták a magyarországi fogság alatt. Állítása szerint egy csuklyás férfi többször megütötte, egy alkalommal akkor, amikor épp orvosi rendelõbe kísérte. Az arcára akkora pofont kapott, hogy elesett tõle, a doktornõ látta is, mikor bejött, hogy a földön van, de nem szólt semmit, olvasta fel a bíró a korábbi iratokból a vádlott panaszát.
Pénteken a kerekesszékes vádlott jön
A tárgyalás pénteken a többi három vádlottal folytatódik, hozzák újra a bíróságra – most már tényleg kihallgatni – a házi õrizeteseket a kiskunhalasi õrzött szállásról, köztük a kerekesszékes férfit és az idõs asszonyt.
Kedvenc hírek
