A kormány tavaly júliusban rendeletben rögzítette a biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listáját, eszerint biztonságos ország számos más állam mellett Szerbia is.

Az Európai Unió Bírósága március 17-én, Shiraz Baig Mirza kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyben kihirdetett ítéletében kimondta, hogy megfelel a Dublin III rendeletnek és a vonatkozó menekültügyi irányelveknek a magyar szabályozás és annak gyakorlati alkalmazása, amely "lehetõvé teszi a dublini rendszer keretében átvett kérelmezõk tekintetében is az úgynevezett elfogadhatatlansági vizsgálatot". Elfogadhatatlannak minõsül többek között akkor is egy kérelem, ha a kérelmezõ úgynevezett biztonságos harmadik országból érkezett, és mégis menekültügyi kérelmet ad be egy tagállamban.

A magyar hatóságok tehát a dublini átvételt követõen is jogszerûen vizsgálhatják a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazhatóságát, és a feltételek teljesülése esetén jogszerûen rendelik el a kérelmezõ kiutasítását ezen, számára biztonságos országba - közölte most a minisztérium.

Az ítéletben egy olyan pakisztáni állampolgárságú személy érintett, aki tavaly augusztusban illegálisan lépett be Szerbia irányából Magyarország területére. Elõször nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be a magyar hatóságoknál, majd a magyar eljárás végét meg nem várva, engedély nélkül a Cseh Köztársaságba távozott. A cseh hatóságok átadták õt a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok a kérelmét elfogadhatatlanként elutasították, és kiutasították a pakisztáni állampolgárt Szerbiába, amelyet biztonságos harmadik országnak tekintenek. A kérelmezõ e döntés ellen bírósághoz fordult.

Az ügyben eljáró Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - felfüggesztve eljárását - 2015 decemberében elõzetes döntéshozatali kérdéssel fordult a Bírósághoz iránymutatást kérvén, hogy vajon a dublini rendszer keretében történõ átvétel után is jogosult-e még a tagállam annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi védelmet kérõ személy biztonságos harmadik országból érkezett-e.

Ítéletében a Bíróság rögzíti: az a tény, hogy valamely tagállam, betartva a dublini szabályokat, mint felelõs tagállam átvesz egy kérelmezõt egy másik tagállamtól, nem akadálya annak, hogy ezt követõen a felelõs tagállam a kérelmezõt biztonságos harmadik országba küldje.