A cég elemzése szerint 2015-ben - évek óta elõször - csökkent az összesen 15 hatályban lévõ különadóból befolyó bevétel, ami a korábbi években fõként azért nõtt, mert egyre több ilyen adónemet vezetett be a kormány. A várakozásoktól viszont több évben is elmaradtak a különadókból befolyó bevételek.

Az adóalanyok, vagyis az adók kifizetni köteles cégek kétféleképpen tudják kigazdálkodni a különadókat, amelyek közül mindengyik visszafogja a növekedést és így csökkenti a költségvetés bevételeit
1.
Vagy a kiadásaikat, ezen keresztül a beruházásaikat csökkentik
2.
vagy átterhelik a fogyasztókra és árat emelnek, ami  keresletet és  fogyasztást csökkentheti.

A LeitnerLeitner szerint elvitathatatlan, hogy a bevezetése után ezek az adók sokat tettek hozzá a költségvetéshez, 2012-ben csak az ágazati különadók 21,3 százalékkal, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték 20,9 százalékkal csökkentették a hiányt. A kormány viszont egy idõ után ahelyett, hogy a kiesõ adóbevételeket pótolta volna, elkezdte arra használni ezeket az adókat, hogy a sokkal rugalmatlanabbul alakítható hagyományos adónemeket háttérbe szoríthassa. Az eredetileg ideiglenesnek tervezett adókról pedig kiderült, hogy nagyon is állandósultak és érvényben maradnak.

Ráadásul abban sem figyelhetõ meg érdemi változás, ahogy a kormány bevezeti ezeket az adókat: a jogalkotási folyamat, a felkészülési idõ rövid és zaklatott. A gyorsan bevezetett adók sokszor nem is eléggé átgondoltak: 3 különadó esetében egyáltalán nem mérték fel a bevezetés hatásait, a módosításoknál mindössze 4-szer készült hatásvizsgálati lap, pedig 28-szor lett volna rá szükség.

A cég szerint viszont
nem lenne lehetetlen fenntarthatóvá tenni a különadók rendszerét,

például ha csökkentenék a szektorok közti különadó-terhelés különbségét, ami most elég aránytalan, a pénzügyi szektor például a különadóból származó bevételek 57 százalékát fizeti. Emellett fontos lenne az érintettekkel történõ elõzetes és rendszeres egyeztetés, valamint az adónemmel kapcsolatos hatások alapos (felül)vizsgálata.