15-ször többen igényelnek intenzív ellátást a H1N1 vírus szövõdményei miatt, mint a szezonális influenzajárványok idején - többek között ez derül ki az Országos Epidemiológiai Központ hetilapja, az Epinfo legfrissebb számából.

Az újinfluenzával kapcsolatos, a világban eddig összesített adatok alapján az újinfluenza halálozási aránya 1 százalék alatt van, az intenzívre bekerült betegek közül viszont a 9-17 százalék meghal. Az Epinfo amrikai, ausztráliai és új-zélandi adatokat feldolgozó elemzése alapján az újinfluenza tünetei csupán abban térnek el a szezonálistól, hogy gyakrabban kíséri a szokásos jelenségeket a hányás és hasmenés. Ezen kívül szintén különbség, hogy a megbetegedések fõleg a gyermekeket és a fiatal felnõtteket érinti, a 65 év felettiek körében Kifejezetten alacsony az elõfordulása. A H1N1 szövõdményeiben elhunytaknál sem az idõseknél, hanem a 19-45 évesek között a legmagasabb a halálozási arány.

Az Epinfo szerint az újinfluenza többnyire enyhe tüneteket okoz a betegeknél azonban súlyosabb lefolyásra utal, ha a betegnek szapora lesz a légzése, illetve nehézlégzés tapasztalható. Szintén gyanús, ha véres, vagy elszinezõdött a köpete, zavaros a tudata, mellkasi fájdalomra panaszkodik, csökken a vérnyomása vagy több mint 3 napon át nagyon magas a láza.

Az eddigi tapasztalatok alapján a fertõzöttek 2 százaléka kerül kórházba. Közülük a negyede igényel intenzív ellátást. Az intenzíven kezelt betegek több mint kétharmadát (64,6 százalékát) kell mesterségeses lélegeztetni átlag 8 napon keresztül. Az Egyesült Államokban az intenzíven kezelt betegek 9,1 százaléka halt meg, Ausztráliában és Új-Zélandon viszont 16,9 százalék volt ez az arány.

Magyarországon az utolsó hivatalos jelentés szerint május óta 23-an haltak meg bizonyítottan a H1N1 vírus okozta megbetegedések szövõdményeiben és összesen 1226 igazolt újinfluenzás megbetegedést regisztráltak. Nem hivatalosan a sajtó már körülbelül 30 halálos áldozatról tud.

A szezonális influenzajárványok halálozási adatait nem gyûjtik, de az ÁNTSZ információja szerint egy-egy influenza szezonban évente a becslések alapján átlagosan 800-2500 ember hal meg a fertõzés következtében. Mivel az utóbbi években 200 ezer és 290 ezer ember fertõzõdött meg influenzával ez azt jelenti, hogy a szezonális járványoknál sem kisebb a halálozás, mint a mostani világjárványnál: a fertõzöttek maximum 0,3-1 százaléka hal meg. Az utolsó nagy világjárvány, a 60-as évek végén több évig elhúzódó hong-kongi járványnál is hasonló volt a halálozási arány: 3 év alatt 5 millió ember betegedett meg Magyarországon és 5 ezer halálesetet lehetett összefüggésbe hozni a fertõzéssel.

Az Európai Betegségmegelõzõ és Járványügyi Központ (ECDC) legutóbbi jelentése alapján a szomszédos országokban is nagyjából ugyanannyi halálos áldozatot követel a világjárvány: például a cseheknél 34, a horvátoknál 22 halálesetet jelentettek hivatalosan. Igaz Szlovákiába, csak 3, Szlovéniában 8 és Ausztriában is csak 3 halálos áldozatról tudnak. AZ ECDC adatai alapján egyébként Európában a legtöbben Angliába, Spanyolországban és Olaszországban haltak meg a H1N1 vírus miatt. A világelsõ azonban Amerika 1929 halálos áldozattal, a második Brazilia (1528) és harmadik Mexikó (713). Az ECDC összesítése alapján a világban eddig 10 ezer 567-en haltak meg bizonyítottan az újinfluenza következtében.