2024. május 9. Csütörtök, Gergely.
 
Nagyon megy a magyar filmiparnakForrás: index
Utolsó módosítás: 2016-03-22 14:30:41
Címkék: Bihari hírek
A Saul fia Oscar-díjának nagy marketingereje van, s pozitívan befolyásolja az egész magyar filmes iparágat, beleértve a stúdiókat is – így látja a Korda Filmstúdió Kft. társügyvezetõje, Gyertyánfy Miklós. Egy-egy Oscar-díj két-három év múlva érezteti hatását a filmgyártó stúdiókra – mondta a Világgazdaságnak Tóth Mihály , a szintén magántulajdonú Origo Film Group Zrt. marketingvezetõje, vagyis további megrendeléseket hozhat, pedig az Origo stúdióiban – Budapest XV. kerületében – már idén is telt ház lesz.

A Magyar Nemzeti Filmalap szerint sem kétséges, hogy az Oscar-díj Magyarországra irányítja a figyelmet, abban azonban, hogy egy produkció ezt válassza forgatási helyszínnek, elsõsorban a közvetett támogatás (az adókedvezmény), az infrastruktúra, a filmes stábok elérhetõsége és a bõséges helyszínválaszték játssza a döntõ szerepet. Mindez Magyarországon rendelkezésre áll.
Megteltek a stúdiók, évekre elõre

Mindegyik stúdió arról számolt be, hogy kapacitásaikat teljesen lekötötték. „Az új filmtámogatási rendszer bevezetése óta szinte folyamatosan bérbe tudták adni az összes etyeki stúdiót a kiszolgálóhelyiségekkel együtt. Az érdeklõdés alapján ítélve a közeljövõben teljes lesz a kihasználtság” – mondta Gyertyánfy. Jelenleg a Kordában évente két-három nagy film tölt el négy-hat hónapot, átlagosan három-négy kis film bérel stúdiót két-három hétre, és hat-nyolc reklám készül egy-egy hétig terjedõ idõszakokban.

Az Origo marketingvezetõje is arra számít, hogy a következõ két-három évben le lesznek kötve a kapacitásaik, és a stúdiók a verseny helyett inkább kiegészítik egymást. Jó példa erre a 2015-ben forgatott Inferno címû Tom Hanks-film, amely az Origónál készült, de egy jelenetet a Kordánál forgattak. Hasonlóan vélekedik a filmalap is: a stúdiók profilja és kínálata jelentõsen eltér – mutattak rá –, ahogy a filmesek igényei is.

A munkák eloszlanak, rendszeres az együttmûködés a különbözõ kapacitású stúdiók között. A fejlesztéseknek köszönhetõen folyamatosan növekszik a 2013 óta a filmalaphoz tartozó Mafilm kihasználtsága is. 2013-hoz képest a 2014-es év 62 százalékkal, 2015 pedig 77 százalékkal több produkciós bevételt generált. A Mafilm helyiségeinek bérleti kihasználtsága a Róna utcai telepen 92, a fóti telepen 100 százalékos.

 

A Magyar Nemzeti Filmalap szerint sem kétséges, hogy az Oscar-díj Magyarországra irányítja a figyelmet, abban azonban, hogy egy produkció ezt válassza forgatási helyszínnek, elsõsorban a közvetett támogatás (az adókedvezmény), az infrastruktúra, a filmes stábok elérhetõsége és a bõséges helyszínválaszték játssza a döntõ szerepet. Mindez Magyarországon rendelkezésre áll.
Megteltek a stúdiók, évekre elõre

Mindegyik stúdió arról számolt be, hogy kapacitásaikat teljesen lekötötték. „Az új filmtámogatási rendszer bevezetése óta szinte folyamatosan bérbe tudták adni az összes etyeki stúdiót a kiszolgálóhelyiségekkel együtt. Az érdeklõdés alapján ítélve a közeljövõben teljes lesz a kihasználtság” – mondta Gyertyánfy. Jelenleg a Kordában évente két-három nagy film tölt el négy-hat hónapot, átlagosan három-négy kis film bérel stúdiót két-három hétre, és hat-nyolc reklám készül egy-egy hétig terjedõ idõszakokban.

Az Origo marketingvezetõje is arra számít, hogy a következõ két-három évben le lesznek kötve a kapacitásaik, és a stúdiók a verseny helyett inkább kiegészítik egymást. Jó példa erre a 2015-ben forgatott Inferno címû Tom Hanks-film, amely az Origónál készült, de egy jelenetet a Kordánál forgattak. Hasonlóan vélekedik a filmalap is: a stúdiók profilja és kínálata jelentõsen eltér – mutattak rá –, ahogy a filmesek igényei is.

A munkák eloszlanak, rendszeres az együttmûködés a különbözõ kapacitású stúdiók között. A fejlesztéseknek köszönhetõen folyamatosan növekszik a 2013 óta a filmalaphoz tartozó Mafilm kihasználtsága is. 2013-hoz képest a 2014-es év 62 százalékkal, 2015 pedig 77 százalékkal több produkciós bevételt generált. A Mafilm helyiségeinek bérleti kihasználtsága a Róna utcai telepen 92, a fóti telepen 100 százalékos.

 

Az Origóhoz a legnagyobb munkák az amerikai piacról érkeznek, de dolgoznak orosz, holland, német, kanadai megrendelõknek is. Ezenkívül itt készült a 2. Magyar Filmhéten a legjobb nagyjátékfilm díját elnyerõ Liza, a rókatündér és több reklámfilm. A Korda filmstúdióban a nagyobb filmek amerikai vagy angol stúdiók megbízásai, a kisfilmek és koprodukciók jelentõs része mögött nyugat-európai producercégek állnak. A külföldi filmek általában bérmunkák, de elõfordul, hogy magyar részvételû koprodukció is van közöttük. A reklámok fele-fele arányban magyar, illetve külföldi munkák.
A legtöbbet költjük az EU-ban

A filmgyártásra fordított költések Magyarországon 2010–2014 között elérték a GDP 0,15 százalékát – derül ki az Európai Audiovizuális Obszervatórium felmérésébõl – ez az arány az európai átlag két és félszerese. Magyarország ezzel az elsõ helyen áll Európában, azaz a filmipar itt járul hozzá legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez.
Munkaerõt vár az iparág

A szakemberhiány viszont mindenütt gondot okoz. Az utóbbi egy-két évben jelentõsen nõtt a Magyarországra érkezõ külföldi produkciók száma, emiatt a kisebb filmek nem mindig jutnak megfelelõ munkaerõhöz – mondta Gyertyánfy. Ma akár három-négy teljes stábot is el tudnának látni folyamatos munkával. Kiemelten hiányszakmának számítanak a gyártási területen például a gyártási, könyvelési, rendezõ-, kameraasszisztensek és a világosítók, a mûvészeti területeken pedig egyebek között a díszlettervezõ, a smink- és a kosztümasszisztens; az utómunka területén hang- és vágó szakemberekbõl van kevés.

A stábok egyre gyakrabban kénytelenek külföldi szakembereket szerzõdtetni. A film világában óriási a globális verseny, ezért javítani kell a támogatási rendszert és a szakképzést is. Sok szakmát nem tanítanak Magyarországon intézményes keretek között. A filmalap tervei között szerepel a szakma igényeinek megfelelõ képzés fejlesztése és gyakorlati lehetõség biztosítása.

Hasonlóan látja az utánpótlás helyzetét Tóth Mihály is, aki szerint legalább a jelenlegi létszám duplájára lenne szükség, ezért duális képzésbe kezdtek az egykori BKF-fel, a mai Metropolitan Egyetemmel.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!