Március 17-én állásajánlatot kapott egy Békés megyei kistelepülésen élõ huszonéves közmunkás férfi. A megyei kormányhivatal egyik járási hivatala arról értesítette, hogy a Honvédelmi Minisztérium foglalkoztatná szerzõdéses katona munkakörben. A dokumentum szerint az érintettnek március 23-án meg kell jelennie a járási hivatalban munkaegyeztetés céljából.

Amennyiben nem jelenik meg, vagy nem fogadja el az állásajánlatot, a kötelezettség elmulasztásának napjától törlöm a nyilvántartásból

– írta neki a hivatal az Index birtokába jutott levélben. Hozzáteszik azért, hogy "jogosult mérlegelni a foglalkoztatási lehetõség elfogadását, aminek eredményérõl tájékoztatnia kell a kirendeltséget".

Az érintett fiatalember hozzátartozója azt mondta az Indexnek, hogy a férfi nem szeretné elvállalni a lehetõséget. "Néhány nappal ezelõtt került be a rendszerbe, az egyik rokona közbenjárásával sikerült elhelyezkednie közmunkásként, egy gáton dolgozik", mesélte róla a hozzátartozó.

A fiatal közmunkásnak pár hónapja született gyermeke, ezért nem szeretne 3 évre katonának szerzõdni, mert könnyen lehet, hogy elvezényelik az ország egy távoli pontjára, és alig fogja látni a családját.

Arról nem is beszélve, hogy ha valaki átmegy az alkalmassági vizsgán, és szerzõdött honvéd lesz, akkor felmondás esetén a sereg visszaterheli rá a kiképzés, ruházkodás költségeit, ami több százezer forint lehet. Ráadásul könnyen lehet, hogy a seregbõl való kilépés utána közmunkára sem lesz jogosult, bár ilyesminek még nincs itthon jogi elõzménye.

De nagyon úgy néz ki, hogy az állam a közmunkások seregbe hívásával egy sakk-matt helyzetet teremtett:
aki alkalmas, az vagy elmegy katonának, vagy kockáztatja, hogy elveszíti a további közmunka lehetõségét.

A névtelenséget kérõ fiatal férfi attól tart, hogy abban az esetben is kikerülhet a közmunka rendszerébõl, ha az alkalmassági vizsga elõtt nemet mond az állásra.
Kiszámítható életpályára lehet lépni

Információink szerint ezt a levelet több száz közmunkás kapta meg március 17-én. Éppen azon a napon, amikor a Magyar Honvédség közleményt adott ki a témában: "a MH most a közfoglalkoztatottak részére kínál álláslehetõséget arra, hogy önkéntes alapon a szerzõdéses állomány tagjai legyenek és ezzel egy kiszámítható életpályára lépjenek", olvasható múlt heti cikkünkben. A honvédség szerint 400 közmunkás elõtt "nyitották meg a lehetõséget".

A munka elsõ ránézésre csábítónak tûnhet, mert alapszerzõdéses katonaként nettó 98 ezer forint körül lehet keresni, szemben a közmunkáért járó átlagos 50-55 ezer forinttal. Ráadásul közmunkát néhány hónapra adnak, ezzel szemben a hároméves szerzõdés kiugróan stabil jogviszony.

Egy már nyugalmazott honvédségi forrásunk azt mondta, hogy a katonaság lassan tíz éve erõforráshiánnyal küzd, szerinte elképzelhetõ, hogy így akarják feltölteni a létszámot. Plusz emberekre azért is lehet szükség, mert az egész országra meghirdetett szükségállapot miatt utakat kell majd építeni, és a déli határ körüli világítást is fel kell szerelni.

A honvédség azt is hangsúlyozta a közleményében, hogy "azokat a közfoglalkoztatottakat, akik nem élnek ezzel a lehetõséggel, természetesen nem éri semmilyen hátrány".

Megnyugtatóan hangzik, de a helyzet nem ilyen egyszerû. Azokon a településeken, ahol a közmunkán kívül nincs más lehetõség, szorult helyzetben érezheti magát, aki nem él egy felkínált opcióval.

Egy ilyen esetben a döntési jogkör az adott település kezében van, mondta az Indexnek Kovács Annamária, a Magyar Szegénységellenes Hálózat Munkatársa, aki szerint

ezekben a helyzetekben tudni szokták az emberek, hogy mikor nem szabad visszautasítani egy ajánlatot.

Ugyanakkor a szakember szerint mivel még nem találkoztak ilyen helyzettel a közmunkások szempontjából, nem is nagyon lehet tanácsot adni, pláne, hogy minden eset egyedi. 

A Szegénységellenes Hálózat jogászai úgy látják, hogy elutasítás esetén két okból nem lenne szabad, hogy hátrány érje a közmunkában résztvevõ embereket: a honvédség közleménye szerint nem érheti hátrányt azt, aki nemet mond, másrészt mivel ebben az esetben katonai és nem polgári szolgálatról van szó, lelkiismereti alapon is vissza lehet utasítani.
Jó pénzt számoltak el az egyszerû munkákért

Az olcsó közmunkások besorozása nem új ötlet a HM-ben. Már tavaly, a szerb-magyar határkerítés megépítésnek kezdetekor próbálkoztak a bevetésükkel.

Az Index beszámolt arról, hogy a miután a kormány 2015. július végén elrendelte a határszakasz átjárhatóságának megszüntetését, a kerítésre szánt büdzsébõl a HM közel 2 milliárd forintot kapott, amit a tárca egy egyszereplõs meghívásos közbeszerzés keretében egy az egyben átadott a HM EI Zrt.-nek, a legnagyobb állami tulajdonban lévõ katonai cégnek.

A HM EI bevonása érdekében módosítani kellett a belügyi és honvédelmi közbeszerzések lebonyolítását szabályozó kormányrendeletet, amely a módosítással 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba. A sürgõsségre hivatkozva még aznap kiírták a pályázatot, augusztus 2-án pedig megkötötték az 1,93 milliárd forintról szóló szerzõdést.

A HM EI Zrt. viszont már napokkal korábban (július 28-29-én dokumentáltan) aktivizálta magát Csongrád megyében. A cég munkatársai már megbízás megkötése – sõt a kiírása – elõtt olyan közfoglalkoztatottakat kerestek a környéken, akiket növényirtásra, fakivágásra, talajmunkára lehet alkalmazni.

Arról azonban az elmúlt háromnegyed év során sem hoztak nyilvánosságra adatot, hogy végül hány közfoglalkoztatott munkáját vették igénybe.

Ez azért érdekes, mert a HM és HM EI között létrejött szerzõdés nagyon komoly összegek kifizetését tette lehetõvé még a legegyszerûbb fizikai munkákra való hivatkozással is. A kevés részletet tartalmaz dokumentum lényegében csak az óradíjként kifizethetõ költésekre tartalmaz útmutatást. Ebben a szakképesítést nem igénylõ, tehát a közmunkások által is elvégezhetõ bozótirtásra például bruttó 24-15 ezer forintos óradíjat határoztak meg, ágaprításra pedig 16,5 ezret.

A Szegedma.hu részletesen beszámolt arról, hogy a HM EI milyen feltételekkel akarta felhajtani a közmunkásokat. Errõl maga a cég tartott tájékoztatót. Akkor is küldtek értesítõt, elsõsorban Szegeden és Mórahalmon toboroztak, de jelezték, hogy a szükséges létszám biztosítása érdekében a toborzás a határtól 50 kilométer távolságra esõ járásokra is kiterjeszthetõ.

A 2015 július 29-i tájékoztatón elhangzott: napi 8 órában, két mûszakban (6 órától 14 óráig; illetve déltõl 20 óráig) folyik majd a munka, a munkaidõbe a helyszínre szállítás idõtartama is beleértendõ. A közfoglalkoztatottak elsõsorban egyszerû, képzettséget nem igénylõ feladatokat fognak elvégezni: növényzetet irtanak, talajmunkákat végeznek, ahol szükséges fásszárú növényzetet vágnak ki, határnyiladékot tisztítanak, anyagot mozgatnak. A munka irányítását a HM EI Zrt. munkatársai végzik majd. Az ideiglenes határzár építésében résztvevõ munkások (honvédségi dolgozók, közfoglalkoztatottak) a foglalkoztatás idõtartama alatt napi kétszeri étkezésben (reggeli-ebéd vagy ebéd-vacsora) részesülnek.