A tényleges tevékenységébõl a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. veszített a legnagyobbat, 6 milliárd forintot, de az Észak-Magyarországi, Észak-Dunántúli, a Duna Menti Regionális Vízmû is egymilliárd fölötti üzemi veszteséget könyvelt el, a Tiszamenti Regionális Vízmû pedig 600 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. A veszteség valószínûleg a rezsicsökkentés, a vezetékadó és a vízközmûvek által fizetett iparûzési adó miatt gyûlt össze.
Az ún. "rendkívüli eredmény" alapján viszont mindegyik cég nyereséges,

amit az Együtt képviselõi szerint furcsa elszámolásoknak és számviteli trükköknek köszönhetõ, bár hogy ez hogy jött össze, azt a Magyar Vízmûvek Szövetsége és a DRV Zrt. sem mondta el a Népszabadságnak.

Fónagy válaszából az is kiderül, hogy a vízmûcégek igényeltek és kaptak állami támogatásokat, általában többet, mint amekkora amekkora az üzemi veszteségük volt. Azt viszont nem tudni, hogy ezek a pénzek hogy kerültek a vízmûcégekhez, mert a közvetett állami támogatást tiltja az EU, ezért Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint a közpénzt "kreatív módon" kell eljuttatni a cégeknek.