Az Európai Parlament által megrendelt kutatás szerint a korrupció éves szinten 179-990 milliárd eurós veszteséget jelent az EU számára, de jelentõsek a szociális és politikai károk is: növekednek a társadalmi egyenlõtlenségek, nagyobb befolyású a szervezett bûnözés, gyengül a jogállamiság illetve a nincs bizalma az embereknek a demokráciában és az EU-intézményekben azokban az országokban, ahol durva a korrupció. A kutatás azonosította az uniós országok korruptabbik felét, vagyis azt a 14 tagállamot, amelyek a legnagyobbat buknak a pénzek elsíbolásán.

A közbeszerzések terén tapasztalt korrupcióban Horvátország jár az élen. A felmérés szerint Horvátország, Románia, Bulgária és Lettország GDP-jének közel 15 százaléka vándorol illetéktelen zsebekbe.
A felmérés eredménye szerint Magyarország a 28 tagállam közül a 18. a listán,

és a GDP több mint 11 százalékának megfelelõ összeget lopják el. Az elsõ egyébként Dánia, a jelentés szerint ott a legkisebb a korrupció.

Az intézet néhány javaslatot is tesz a brutális korrupciós költségek visszaszorítására. Szerintük többek között szigorúbban kellene eljárni azokkal a tagállamokkal szemben, akik nem tartják be az uniós alapszabályokat korrupcióellenes fellépésre vonatkozóan, illetve össze kéne hangolni és komolyabbá tenni a korrupciós ügyekrõl szivárogtatók védelmét.