Újabb különös részletre világít rá Péterfalvi Attila Indexhez került levele a vásárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban. Erdõsi Lászlóné magánszemély pár kopasz és egy titokzatos kísérõ segítségével négy másodperccel tudta megelõzni az MSZP-s Nyakó Istvánt, és most kiderült,
ebben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság váratlan és páratlan gyorsasága is segítette.

Egy népszavazási kezdeményezésnél a nulladik lépcsõfok, hogy a kezdeményezõ az adatvédelmi hatósághoz fordul, hogy összegyûjthesse azokat az aláírásokat, amelyek a kezdeményezéshez szükségesek. A kezdeményezés csak úgy érvényes a szabályok szerint, ha megfelelõ számú, egész pontosan 20 és 30 közötti támogató aláírás szerepel rajta. Ezt a szabályt a trollok kiszûrésére hozták, vagyis hogy ne legyen sok olyan benyújtó, aki nyakra-fõre adja be a kérdéseket.

Erdõsinének tehát a február 23-i leadás elõtt meg kellett keresnie legalább 20 ismerõsét, hogy írja alá az ívet, és mivel ez adatgyûjtésnek minõsül, errõl bejelentést kellett tennie Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Péterfalvi Attila elnök az MSZP-s Nyakó Istvánnak küldött levelében elárulta, hogy
Erdõsiné február 21-én vasárnap kereste meg a hatóságot, és egy nappal késõbb meg is kapta a határozatot.

Az adatvédelmi hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy Erdõsiné vasárnap 16 óra 44 perckor nyújtotta be a kérelmét.

A dolog két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt ezek szerint Erdõsinének másfél-két nappal a kritikus nap elõtt juthatott eszébe a kezdeményezés, de legalábbis csak ekkor fordult a hatósághoz. Másrészt a hatóság rendkívül gyorsan, hétfõn már ki is állította a határozatot arról, hogy összegyûjtheti a 20 aláírást. Nyakónál ugyanez a mûvelet 10 napig tartott, a  szintén MSZP-s Lukács Zoltánnál pedig 22 napig. Ugyanennek a határozatnak a kiállítása.
A kopaszok elõtte nem jelentkeztek a hatóságnál

A Péterfalvi Attila elnök által küldött adatok szerint ugyanis a vasárnapi nyitvatartásról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban február 23 elõtt hárman fordultak a hivatalához: az MSZP-s Lukács Zoltán, Nyakó István (a szocialisták végül úgy döntöttek, Nyakó adja le a kérdést), illetve Erdõsi Lászlóné.Kezdeményezõ    Mikor fordult a hatósághoz?    Mikor állították ki a határozatot?
1. Lukács Zoltán (MSZP)    2016.01.27.    2016.02.18.
2. Nyakó István (MSZP)    2016.02.12.    2016.02.22.
3. Erdõsi Lászlóné     2016.02.21.    2016.02.22.


Mindez azt is jelenti, hogy már február 23-án délelõtt, a botrány idején is tudni lehetett, hogy a kopaszok - bármit is mondtak - nem egy kérdés benyújtása miatt érkeztek. Hibás tehát az NVB és az NVI érvelése (ez hangzott el az eset vizsgálatáról szóló ülésen), hogy az NVI nem követett el jogsértést, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenõrizni a kopaszok szándékait. Az NVI-nek nem kellett volna mást tennie a botrány reggelén, mint lekérni az adatvédelmi hatóság nyilvános adatbázisát, és láthatták volna, hogy csak maximum hárman akarnak valójában kérdést benyújtani. Ez alapján a kopaszokat ki kellett volna küldeni az épületbõl.

Nyakó István Péterfalvi levelét úgy értékelte, hogy "most már hivatalos papír van arról, hogy semmi keresni valója nem volt a fekete kedden a kopaszoknak az NVI épületében. Õk csak és kizárólag azért érkeztek, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezését megakadályozzák, Erdõsinéét, a Fideszét átverjék".

Nyakó szerint érdekes egybeesés, hogy "a NAIH kivételes gyorsasággal kiadta az engedélyt Erdõsinének, az NVI vezetõje február 23-án mulasztott, az NVB vezetõje február 29-én falazott, az ügyészség pedig egyedül "példás" gyorsasággal Gulyás Mártont adta bírói kézre. Az állampárt Watergate-botránya a szemünk elõtt kezd kiteljesedni". Ezeket az információkat Nyakó még a héten átadja a rendõrségnek.
(Borítókép: Erdösi Lászlóné távozik a Nemzeti Választási Iroda épületébõl 2016. február 23-án. Fotó: Balogh Zoltán/ MTI)