Magyarországon az 1930-as évekre teljesen megszûnt a veszettség, azonban vadállatokban az 1950-es években újra megjelent a vírus, és az 1970-es évekre ismét elterjedt az egész országban. Vadállatokban a fertõzés fõ fenntartói a vörös rókák. A rendszeres vakcinázásnak köszönhetõen a fertõzések száma folyamatosan csökkent, 2012-ben már csak egyetlen denevérbõl mutatták ki a vírust.

2013 év végéig azonban már 24, 2014-ben pedig 23 esetben találtak fertõzést. Az utolsó járvány során 4 esetben háziállatok (2 szarvasmarha, 1 kecske, 1 kutya), 43 esetben pedig vadállatok (1 õz, 42 róka) bizonyultak fertõzöttnek.

Emberi fertõzõdésre, megbetegedésre 1994 óta nem került sor Magyarországon, ebben kiemelt szerepe van a kutyák illetve a kijáró macskák évenkénti veszettség elleni védõoltásának.

Április elejétõl vakcina tartalmú csalétkek szór ki a NÉBIH. Az érintett területen azért rendeltek el ebzárlatot és legeltetési tilalmat, hogy a csalétekbe rejtett oltóanyagot minél nagyobb arányban a rókák egyék meg. A vakcina kutyára és macskára nem veszélyes, az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található az oltóanyag. Ha a vakcina bõrre kerül, az érintett területet azonnal le kell mosni szappannal és vízzel, ha pedig az ember szájába, orrába, vagy megsértett bõrére jutna, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Lakott területen, belterületen NEM történik vakcina kiszórás.