2024. május 9. Csütörtök, Gergely.
 
Kamu statisztikákkal riogat a kvóta ellen a kormányForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2016-04-01 09:50:04
Címkék: Bihari hírek
Újabb megkérdõjelezhetõ hitelû kommunikációs fegyvert vetett be a magyar kormány a kvótaellenes népszavazás felvezetéséhez, egyben a migránsellenes hangulat fokozására. Azt állítják, Nyugat-Európában több mint kilencszáz olyan zóna létezik, ahova már a rendõrség se mer belépni, mert a idegen kultúrájú bevándorlók átvették az irányítást és a saját törvényeik szerint élnek.

A kormány szerdán elindította a kvota.kormany.hu oldalt, amelyen az uniós kötelezõ menekültkvóták elleni népszavazás kormányzati érveit gyûjtötték csokorba. Itt a szokásos elemek – egy szegednyi betelepülõ, veszélyben a magyar kultúra, stb – mellett egy térkép is található, amely európai nagyvárosok "no-go" zónáit ábrázolja. Valójában a térkép nem sokat mutat, csak néhány nagyvárost jelöl meg, a lényeg az alatta olvasható szöveg:

A „no-go” zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenõrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek.

Az oldal szerint "azokban az európai városokban, mint például Párizs, London, Stockholm vagy Berlin, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több mint 900 ilyen »no-go« zóna létezik." A dologra felfigyelt a brit Guardian is, meg is kérdezték a kormányt, hogy milyen forrásokból dolgoztak a zónák összegyûjtésekor. A hivatalos válasz alapján a lap azt írja, leginkább blogok és összeesküvés-elméletbe hajló weboldalak állnak az adatok mögött.

A 444.hu is kikérte a forrásokat a Külügyminisztériumtól, és elég hajmeresztõ eredményre jutottak:
Berlinben a Neukölln nevû menõ hipszternegyed egyes részeit minõsítette a kormány no-go zonának, egy olyan pr-cikkre hivatkozva, amely turistáknak fényezi a negyedet, vagyis épp az ellenkezõjérõl szól.
A "több mint kilencszáz" no-go zónából a kormány szerint 751 Franciaországban van. Ezt egy 1996-os francia minisztériumi listával támasztják alá. Ez éppen azokat a területeket szedte össze, amelyek a városfejlesztés és integrációs politika szempontjából prioritást élveztek (20 éve). A kettõt egyébként a 2006-ban a "no-go zone" kifejezést is megalkotó, amerikai Daniel Pipes blogposztja mosta össze. A Guardian megjegyzi, hogy Pipes elsõsorban arról ismert, hogy korábban azt állította, Obama gyakorló muszlim. Viszont maga Pipes is rég elnézést kért már a csúsztatásért a franciáktól, miután személyesen is megnézte a kérdéses zónákat, és megállapította, hogy tévedett.
Svédország állítólagos 55 no-go zónájáról egy Stockholmban élõ amerikai írt a blogjára 2014-ben, amelyben linkel egy ma elérhetetlen rendõrségi oldalt. Egyébként a posztja azzal indul, hogy a rendõrség sose beszélt no-go zonákról, csak õ. A magyar kormány értelmezése: "Svédországban a Svéd Rendõrség szerint 55 »no-go« zóna volt a tavalyi évben."
Belgiumban Molenbeek negyedre gondolt a kormány, és még itt járnak a legközelebb a valósághoz, mert ahogy mi is megírtuk, a novemberi párizsi terrortámadás elkövetõi itt szervezkedtek, és egyébként is ez a negyed számít a szélsõséges iszlamista mozgalmak európai melegágyának. Ez viszont nem azt jelenti, hogy no-go zónáról lenne szó, ahol nem érvényesek a belga törvények és ne lépne be más a negyedbe.

Vagyis a no-go kifejezést sehol se használják, és amit jelent, azt egyik megidézett területre se tartják érvényesnek a helyi hatóságok. Ezt a Külügyminisztérium is elismeri a 444-nek küldött válaszában, amelybõl az is kiderül, hogy utazás szempontjából nem számítanak ezek kockázatos területnek. Nem csoda, hogy az érintett nagykövetségek se nagyon tudtak mit szólni a dologhoz.

Problémák nyilván bõven vannak ezekben a városrészekben – elég csak Molenbeekre gondolni –, de a kormány nem ezt állítja a népszavazásos propagandaoldalon, hanem valami ennél sokkal erõsebbet, amit viszont a jelek szerint kérdésre nem tud megnyugtató hitelességgel alátámasztani. Persze egy ilyen oldal propagandaanyagánál feltehetõen ez nem is különösebb cél.
Ön mit gondol?

Az alábbi pár kérdés megválaszolásával a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az Index közös kutatását segíti. Kutatásszervezõ: Janky Béla, ha kérdése van, itt tudja az illetékeseket elérni.

Egyetért-e ön azzal, hogy az Európai Unió a határára érkezõ menedékkérõket befogadja?
Igen, alapvetõen egyetértek
Korlátozott számban fogadjon be bevándorlókat, és átmeneti idõre emberségesen lásson el minden érkezõ migránst.
Ne fogadjon be bevándorlókat, de átmeneti idõre lásson el minden érkezõ migránst.
Rövid távra se fogadjon be migránsokat, de anyagilag támogassa az Unión kívüli elhelyezésüket.
Egyáltalán nem értek egyet, rövid távra se fogadjon be semmiképpen se migránsokat.
Egyetért-e ön azzal a javaslattal, hogy Magyarország az Európai Unión belüli szolidaritás keretében háborús övezetekbõl érkezõ, az Unióban menedéket kapott migránsokat fogadjon be?
Igen, egyetértek
Egyetértek, amennyiben az elosztás az országok gazdasági teherbíró képességének figyelembevételével történik.
Csak az eddig megállapított 1300 migráns befogadásával értek egyet. Többet ne fogadjunk be.
Csak az eddig megállapított 1300 migráns átmeneti ellátásával értek egyet. Pár hónapon belül nekik is el kell hagyniuk az országot.
Nem értek egyet a javaslattal. Ne fogadjunk be migránsokat.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!