A tapasztalat szerint a kiosztott esõkabát nem véd az esõtõl, ezért épültek a Bear Grylls találékonyságát a hajléktalanok gyakorlatiasságával ötvözõ beállók.

A beszámolóik alapján érdemes lenne a Belügyminisztériumnak az alábbi videóval útnak indítani a szolgálatot teljesítõket.

Nemcsak az esõ, de a hideg ellen sem kaptak megfelelõ védelmet a 14-16 órás szolgálatra kirendelt rendõrök, nem is beszélve a higiéniás feltételekrõl.

A járõrözés feltételei az elmúlt napokban javultak csak: Ásotthalom környékérõl arról számoltak be, hogy néhány mobilvécét helyeztek el és megjelentek a menedéksátrak is, ahonnan esõ idején is szemmel tarthatják a környéket és a holmijukat is tárolhatják ott – bár belülrõl olyan hírek jöttek, hogy a sátrakat nem szabad használniuk a járõröknek.
A fáradtság a legkínzóbb

Az egyébként is rossz körülményeket a kevéssé hatékony logisztikai szervezés is súlyosbítja. „Három órát utaznak platón, hogy szolgálatba álljanak” – írta egy rendõrfeleség az édesanyjának. Így aztán sokaknak csak 4-5 óra valódi pihenés jut a 12, de a gyakorlatban sokszor 14-16 órás mûszakok után.
Már ha pihenésnek lehet nevezni, hogy egy tornateremben alhatnak, 150 társukkal együtt.

Nem véletlen, hogy a legtöbben alváshiánnyal küzdenek.

A szolgálatban a hideg mellett az esõ a legnagyobb ellenség: az elmondások szerint a ruhák két óra alatt átáznak, így van, aki szemeteszsákot húz magára, úgy járõrözik a kerítés mentén.
Mi van a családdal?

„Pár napot még ki lehet bírni, de egy idõ után egyre nyûgösebbek az emberek” – írta egyikük, márpedig az ígéretek ellenére sosem pár napról van szó. Volt, akinek egy hetet mondtak, de bõ egy hónap lett belõle.

Ez nemcsak a rossz feltételek miatt nehéz, de azért is, mert a rendõr, katona teljesen el van vágva ilyenkor családjától: saját mobilját nem tarthatja magánál, így még akkor sem tud velük beszélni, ha éppen volna térerõ, ami a határ mentén gyakran amúgy is hiányos. Így elõfordulhat, hogy napokig nem tud érdemben kapcsolatba lépni családjával.

A nyomasztó egyedüllétet a munka sem enyhíti: az elõírás szerint a rendõrnek és a vele együtt szolgálatot teljesítõ honvédnak látó- és hallótávolságra kell lenniük egymástól, de annyira azért távol, hogy ne tudjanak beszélgetni egymással – nehogy ezzel elterelõdjön a figyelmük a munkáról.
Széles út készül a kerítés mentén

Tovább emelkedik a déli határszakaszon átjövõk száma, miután a húsvéti hosszú hétvégén ismét napi 200 embert fogtak el. Az élõerõ nagy, sok rendõrt és honvédet, rengeteg jármûvet látni. Folyamatban van a kerítés melletti út szélesítése is. A fakivágásokat Ásotthalom környékén is végrehajtották – számolt be Ásotthalom polgármester-helyettese. Fackelmann István szerint megnyugtatóan intenzív a határ ellenõrzése, de aggasztó a határon átjövõk számának növekedése. Egy szakaszon a tõzeges, lápos talaj miatt nem épült kerítés, ott csak gyoda húzódik, de a szögesdrót egy takaróval könnyedén átmászható.

Fackelmann szerint az út szélesítése hasznos, de legalább ennyire fontos lenne a kerítésen túl, de még magyar oldalon lévõ Kõrös-éri-fõcsatorna kitisztítása. „70 centiméter átmérõjû törzsek is vannak benne, 30 éve elmaradt a tisztítása, most könnyedén megbújnak benne a migránsok” – Fackelmann a maga részérõl még az õsszel írt is az illetékes vízügyi igazgatóságnak, de levelére nem reagáltak. A kerítés miatt a munkát most már csak a szerb oldallal együttmûködve lehetne elvégezni, de Fackelmann szerint a benõtt csatorna megtisztítása vízügyi okokból is indokolt lenne.

Kétezer ember a déli határon

Jelenleg körülbelül 600 katona és négyszáz készenléti rendõr áll a 170 kilométer hosszú szerb–magyar határszakaszon, körülbelül ugyanennyi a horvát szakaszon. Nyáron, kora õsszel számuk hétezer körül volt. Idén egyelõre 5500 ember jött a zöldhatáron, tavaly ilyenkor már 30 ezer felettit regisztráltak. Nyárra újabb hullámot várnak.