Még 2012-ben készült el egy elég ésszerû fejlesztés Magyarországon, az iKórlap. Ezzel lehetõvé vált, hogy a háziorvosok könnyen és ingyen elérjék a betegeik teljes kórtörténetét, kiváltott gyógyszereiket, röntgenképeket, zárójelentéseket és hasonlókat.

Ez azért volt jó, mert ezek az adatok korábban szétszórva, többféle adatbázisban álltak csak rendelkezésre, néha elég nehezen lekérhetõen. De olyannal is találkozhattak a betegek, hogy az embernek kézben kellett hurcolnia az egyes vizsgálatainak az eredményét az orvoshoz, akár többször is.

A háziorvosoknak ezenfelül még elég fontos a vények kiváltásának az ellenõrzése is, ugyanis durván félre lehet kezelni a beteget, ha azt hisszük, hogy hatástalan a terápia, miközben csak a beteg nem szedte a gyógyszert. Az államnak, azaz az adófizetõknek pedig hatékonyabb adathozzáférést és így olcsóbb és jobb rendszert eredményezett volna.

Szóval az iKórlapnak mindenki nagyon megörült, 2012-ben rögtön az év magyar innovációja lett az infokommunikáció területén. Szócska Miklós, az akkori egészségügyi államtitkár feltette a saját iPadjére mutogatni, elkezdte használni pár tucat orvos, a fejlesztõ Hospitaly Kft. pedig megcsinálta minden platformra és kórházi orvosoknak is. 

Aztán nem történt semmi. Azaz csak az látszik, hogy lassan négy éve van egy vitán felül hasznos eszközünk, amit egyáltalán nem használunk. Megkérdeztük ezért az érintetteket, hogy mi a probléma, és egészen elképesztõ történet bontakozott ki.
Szinte ingyen nem kell

A fejlesztõ cég vezetõje, Király Gyula szerint pusztán a fejlesztési költségekért, azaz lényegében ingyen, tízmilliós nagyságrendért odaadta volna az államnak az egész terméket. Leginkább azért, mert nekik nagy presztízzsel járt volna, ha a magyar állam átveszi egy ügyes, ingyenes megoldásukat, jó szakmai referenciaként használhatták volna késõbb.

Az állam azonban a kezdeti lelkesedés után inkább azt válaszolta, hogy a minimális összegért sem kell a termék, mert épp EU-s pénzbõl fejlesztik a nagy egészségügyi szolgáltatási rendszert, és abban ez úgyis benne lesz. Aztán pár hónap múlva, 2013 õszén mégiscsak megkereste õket a minisztérium egyik informatikai vezetõje, hogy lassan megy fejlesztés, és esetleg mégis bevehetnék-e az iKórlapot.

Elhívták Királyt, hogy részletesen is bemutassa a szoftver hátterét, ami újra tetszett mindenkinek, szóltak is neki az minisztériumból, hogy kifizetnék a befektetett munkát és a költségeket, csak segítsen átadni a tudását a technológiai részleteket illetõen. Õ ezt el is kezdte, eljárt elmagyarázni részleteket, és kitartóan várta a végsõ ajánlatot. De az csak nem jött, még 2014 januárjára se.  

Februárban viszont Királyt az egyik közremûködõ céghez küldték segíteni, ahol legnagyobb meglepetésére nem az õ terméküknek az országos bevezetésén munkálkodtak, hanem az iKórlapot másolták le épp szó szerint, egy másik néven.
Kell, ha sok EU-s pénzt lehet rá elszórni

Közben ugyanis EU-s pénzbõl az állam kiírt egy nyílt verseny nélküli, meghívásos pályázatot pontosan ugyanerre a termékre, csak Királyék cégét nem gondolták meghívni. A megdöbbent Király elmondása szerint ezután egybõl Szócska államtitkárhoz ment azzal, hogy nem fog tovább segíteni a saját termékének ellopásában. És ha ezt bevezetik, az már csak a szellemi tulajdon jogi védettsége miatt is problémás lesz.

Szócskáék szerint viszont az uniós pénzbõl fejlesztett szoftver két dologban is más lesz. Egyrészt más lesz a neve, eFinnek fogják hívni. Másrészt pedig egy picit másképp fog kinézni, és máshonnan kéri le ugyanazokat az adatokat.

Király erre elmondta nekik, hogy ezt nem gondolják komolyan, de hogyha mégis kijönnek a lemásolt iKórlappal, akkor muszáj lesz beperelnie az államot, már csak a saját szakmai renoméja miatt is. A minisztériumtól annyi választ kapott, hogy majd valahogy helyrehozzák a problémát.

Közben jöttek a választások, ami után Szócskáékat kirúgták, Király is inkább megpróbálta akkor kis átalakítással a betegeknek megcsinálni az egészet. Ugyanis ha mi bevisszük a saját tabletünket, azon ugyanúgy megmutathatjuk az orvosainknak a kórtörténetünket, ha már õ nem tudja megnézni. Csakhogy ehhez hozzá kell férni az ügyfélkapu rendszeréhez is, az ezt kezelõ KEKKH pedig lepattintotta Királyékat azzal, hogy ez nekik épp „nem aktuális”.

Az új, Zombor-féle államtitkárságról már nem is kereste õket senki, ahogy azóta a még újabb garnitúrától se. Király se kereste õket. „Nem láttam olyan embert, akinek érdekében állhatott volna, hogy megoldásról beszéljen velünk” – mondta el.  Király szerint a jelenlegi helyzet az, hogy a pereskedés helyett már teljesen ingyen is odaadná az iKórlapot, ha elismernék az õ termékükként.

A iKórlap egyébként a mai napig mûködik pár rendelõintézettel és pár tucat háziorvossal, most is letöltheti bármelyik orvos ingyen. Az országos elterjesztéshez viszont Királyéknak se pénzük, se idejük járni az orvosokat, installálni, részletesen bemutatni a szoftvert.  Persze, ha országosan elterjedne, annak a mûködtetését már odaadnák az államnak, hiszen nem mindegy, hogy percenként hetven vagy hétezer adatlekérést kell tudni gyorsan biztosítani.

„Nem a pénz motivál, ha így lett volna, akkor eladtam volna valamelyik érdeklõdõ gyógyszergyárnak vagy tettem volna bele reklámokat – mondta Király. – De azt utálom, ha át akarnak vágni.” Szóval szerinte per lesz, ha kijön az eFin.
Az állam szerint csak minden nagyon lassú

Az állami szerv, az ÁEEK szerint már tavaly nyáron is nagyjából kész volt az eFin, csak „jogi akadályok” léptek fel. Mi is megkérdeztük õket, hogy mi szükség volt az ingyenes termék helyett fejleszteni egy ugyanolyat. Amire azt mondták, hogy szerintük az elv és a technológia is teljesen más. Illetve az eFint inkább a betegeknek akarják, nem az orvosoknak.

A hasonlóságok szerintük abban kimerülnek, hogy ugyanúgy megjelennek a betegek adatai ugyanazokkal szakkifejezésekkel. Emellett pedig több más hasonló rendszer is van a világban. Nem válaszoltak semmit arra, hogy tárgyaltak-e korábban az iKórlap átvételérõl.

Arra, hogy nem tartanak-e pertõl, szintén nem válaszoltak, ahogy arra se, hogy mennyit költöttek az eFinre eddig, és mely cégek csinálhatták. Annyit mondtak el errõl, hogy több közbeszerzést is kiírtak ez ügyben. A közbeszerzési adatokat végignézve mindenesetre annyi látszik, hogy a rendszer egy részéért egyszer 20 millió forintot fizettek, aztán még fejlesztgették további pénzekért. De külön, szintén nyílt verseny nélkül vettek hozzá még kommunikációs segítséget, folyamatszabályozást és egy sereg egyéb szolgáltatást, ugyanúgy nem fellelhetõ teljes árért. 

A bevezetésrõl azt válaszolták, hogy most is pilot alatt van a rendszer, de legkésõbb 2017 márciusától, azaz egy év múlva el is fog indulni.