A jegybank mérlegadatai szerint a világgazdasági válság kitörése elõtt még 1,5 milliárd eurót kerestek, 2013-ra azonban már ennek majdnem dupláját. Az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már kevesebb pénzért is elmennek dolgozni más országba az emberek, mint korábban. Meglehet, hogy az alacsonyabb képzettségûek külföldi munkavállalása futott fel.

A lap számításai szerint egy hónapban 2200 euró körül kereshet most egy külföldön dolgozó magyar, ami két évvel korábban még 2500-2600 euró körül alakulhatott. Az elsõdleges érv a külföldi munkavállalás mellett azonban továbbra is a magasabb bér.

Az egyik kétdiplomás megszólaló, aki az egyetem után egybõl Ausztriába ment vendéglátózni, nettó 1500 eurós fizetésbõl kényelmesen megél, s bár csak négy hónapja dolgozik Ausztriában, biztos abban, hogy hosszú távon is külföldön marad.

Miközben 2010-ben még „csak” átlagosan alig 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nõtt a létszámuk, és a tavalyi év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak. Köztük vannak persze olyanok is, akik naponta lépik át a határt a munka miatt, vagyis Magyarországon élnek.

Minden ágazatban nagy a bérelõny a nyugati országokban, még a Magyarországon jól fizetõ pénzügyi szektor sem tudja felvenni a versenyt. Angliában egy hedge fundnál könnyedén megadják az 5 ezer eurós fizetést egy pályakezdõ elemzõnek, ami szintén többszörösen veri a magyar fizetéseket.