| Utolsó módosítás: 2016-04-05 09:48:10 |
|
Az Alkotmánybíróság és a Kúria is kinyilvánította jogerõs véleményét a héten arról, hogy vajon a Magyar Nemzeti Bank közpénze elveszti-e közvagyon jellegét az alapítványokban, és nem úgy látják dolgot, mint Bánki Erik vagy Kósa Lajos. A kormány közben rendeletben alakíthatja a költségvetést, a magyar állam pedig appokat nyúl le, árréseket emel és százmilliós perekre vár. Összeszedtük a hét 7 legfontosabb hírét a gazdaságból.  1. Az Alkotmánybíróság és a Kúria szerint is közpénz marad az MNB közpénze
A héten két nagyon fontos döntés is született az MNB alapítványainak szerzõdéseivel és az ezeket eltitkolni szándékozó törvényjavaslattal kapcsolatban. A parlamentben március elsején verték át rohamtempóban a fideszes Bánki Erik javaslatát, ami a jegybanktörvénybe beleírta, hogy kivenné az MNB alapítványok szerzõdéseit az infótörvény hatálya alól, mert az alapítványoknak adott közpénz “ elveszíti közvagyon jellegét”. (Ha még mindig nem érti, ezt hogyan tenné, vagy ha érti, csak rossz napja van, nézze meg megint, ahogy Kósa Lajos ezt megpróbálja elmagyarázni). Ez azért lehetett olyan sürgõs, mert az MNB ellen több per is zajlik az alapítványok szerzõdéseiért, amit a törvény szerint nem kellene kiadniuk.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását célzó javaslat szavazásának eredménye a kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. március 1-jén.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Elõször szerdán a Kúria hagyott jóvá egy korábbi jogerõs döntést az egyik ilyen ügyben, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság döntött úgy, hogy Bánki Erik törvényjavaslata alkotmányellenes, és az MNB által kezelt közpénz semmit nem veszít el, a közvagyon jellegét meg fõleg nem. Azt is alkotmányellenesnek találta az AB, hogy a törvény visszamenõleg hatályos lett volna már folyamatban lévõ perekre, vagyis
a törvény minden lényeges pontja szembe meg az alaptörvénnyel.
Az AB viszont nem találta alkotmányellenesnek azt a módosítást, ami a Magyar Posta üzleti jellegû adatait venné ki a közérdekûen kikérhetõ adatok sorából. Mindkét törvényt Áder János köztársasági elnök küldte az AB-hoz, ezek után viszont a Postáról szóló törvény valószínûleg életbe léphet, az MNB-s viszont nem.
2. Jöhet a rendeleti költségvetés
Csütörtökön megszavazta a parlament Lázár János módosítóját, hogy a kormány bármilyen kormányhatározattal, rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévõ költségvetési törvény módosítása nélkül. Ez azt jelenti, hogy ha fölmerül valami, amire a kormány költeni akar, de azt nem tudta beleírni az elõzõ évi költségvetésbe, arra anélkül kanyaríthat magának adóforintokat, hogy erre a parlamenttõl engedélyt kérne és még a Költségvetési Tanácsnak sem kell beszámolnia róla.
Innentõl fogva tehát a kormány arra költhet, amire akar, annyit, amennyit akar.
Persze az az NGM dolga lesz, hogy valahonnan elõteremtse rá a pénzt, az NGM viszont azt nyilatkozta a dologról, hogy mindenki nyugodjon meg, gyakorlatilag semmi nem változik, ilyen jogkörei a kormánynak már eddig is voltak. Kérdés, hogy akkor minek kellett még egy törvénymódosítás a dologról.
3. Lenyúlta az állam az appot, amit ingyen odaadtak volna neki
Egy nagyon fura és érthetetlen történetrõl írtunk a héten, ami sokat elmond a magyar állam mûködésérõl. Király Gyula és cége még 2012-ben kifejlesztett egy alkalmazást, az iKórlapot, amivel az orvosok egy gombnyomásra lekérhetik a betegük egész kórtörténetét és megnézhetik a tabletükön.
Ez annyira tetszett mindenkinek, hogy 2012-ben az év innovációjának szavazták meg és még az akkori egészségügyi miniszter is dicsérte a terméket. Király fel is ajánlotta, hogy a fejlesztési költségért cserébe el is adja az államnak, a minisztérium viszont úgy döntött, hogy EU-s pénzbõl fejleszt magának egy saját appot. Királyt azért behívták, hogy magyarázza el, hogy mûködik az iKórlap, de utólag úgy tûnhet, hogy csak azért, hogy
az elmondásai alapján jobban el tudják lopni az ötletét.
Az iKórlap kezelõfelülete
A minisztérium fejlesztetett is valamit egy nem nyilvános közbeszerzésen, amire Király cégét nem hívták meg, viszont ez a termék - ami a minisztérium szerint nem is az iKórlap másolata lesz, hiszen máshogy is hívják majd - még mindig nincs kész, talán 2017-ben bevezetik. Szóval az állam kapott volna egy jól mûködõ alkalmazást szinte ingyen már négy éve, ehelyett kifejlesztették ugyanazt, de még mindig nem mûködik. A teljes történetet itt olvashatják el.
4. Rejtélyes cégek vették meg az MKB bankok
A héten talált vevõt a már egy ideje eladó sorban lévõ MKB bankra a Magyar Nemzeti Bank. Sõt, nem is egyet, hanem rögtön hármat. A bankot 45-45-10 százalékos arányban vette meg
a Blue Robin Investments, egy luxemburgi bejegyzésû cég, ami állítólag kínai és indiai befektetõket rejt,
a Minerva alapkezelõ tulajdonában lévõ Metis magántõkealap,
és a CIG Pannónia Biztosítóhoz köthetõ Pannónia nyugdíjpénztár.
A három cég összesen 37 milliárd forintot fizetett a bankért,
amit a magyar állam 17 milliárdért vett 2014-ben a bajor tartományi banktól, annak ellenére, hogy az MNB értékelése szerint a 343 milliárd forintnyi rossz hitelportfóliójának leválasztása elõtt az MKB piaci értéke nulla forint volt.
Fotó: Illyés Tibor
A piacon korábban elterjedt az a pletyka, hogy a külföldi magántõke-alapokon keresztül közvetett módon az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványa vehette meg az MKB-t. Ezt viszont az alapítvány vezetése és Nagy Márton, az MNB alelnöke is tagadta.
Persze a cégekrõl így sem lehet tudni, hogy kik a befektetõi. A Minerva alapról viszont azt lehet tudni, hogy 2012-ben indult, 2013-ban az MNB visszavonta az alapkezelõi engedélyét, amit csak 2015 novemberében kapott meg újra.
5. Százmilliárdokra perelhetik a kormányt a volt kaszinósok
Mostantól perelhetik a magyar államot azok a vállalkozók, akiket a 2012-es kaszinótörvény kitúrt az üzletébõl, az Európai Bíróság ugyanis a héten jogerõs ítéletet hozott a magyar kaszinósok ügyében. A bíróság ítélete szerint nem volt fair, hogy mikor elõször többször is átírta, hogy milyen feltételekkel és adók fizetése mellett mûködhetnek a kaszinóvállalkozások, majd inkább betiltotta az egészet, a magyar jogalkotó nem írt elõ az új jogszabályokhoz való alkalmazást segítõ átmeneti idõszakot, és a megkárosított vállalkozók ésszerû kompenzálása is elmaradt.
A parlament 2012-es döntése után, ami Rogán Antaltól indult, csak az üzemeltethet kaszinót, aki erre állami koncessziót kap, ilyen eddig két ember, Andy Vajna és Szima Tibor kapott.
A Várkert Palota (korábbi nevén Várkert-kioszk) a fõváros I. kerületében a Duna-parton az Ybl Miklós téren. A neoreneszánsz mûemlék épületet Ybl Miklós tervezte a 19. század végén a Királyi Palota vízellátási rendszerét mûködtetõ gépháznak. Az elmúlt évtizedekben kaszinó is mûködött falai közt.
Fotó: Jászai Csaba
A Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke, Schreiber István szerint százmilliókra perelhetik most a magyar államot a kaszinós vállalkozók. Már eddig is indultak ilyen perek, az egyikben például Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája, Nagy és Trócsányi védi a magyar államot.
6. Csak az állam maradt a földgázpiacon, úgyhogy meg is emelte magának az árrést
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán rendeletben megemelte a lakossági földgázszolgáltatók árrését. Mostantól
a 20 köbméter/óránál kisebb gázmérõsöknél 516 forintról 792 forintra, .
20 köbméter/óra fölött eddig 245 forintról 376 forintra nõ majd az árrés.
Úgynevezett monopólium
Fotó: Rosta Tibor
Ez azt jelenti, hogy a földgázszolgáltatók mostantól több pénzt kereshetnek ugyanannyi szolgáltatással, mint eddig. Ráadásul a rendeletben csökkentik az MFGK Zrt. által a szolgáltatóknak értékesítendõ földgázforrás legmagasabb hatósági árát, úgyhogy a gázt is olcsóbban kaphatják majd a szolgáltatók.
Ezt azután lépte meg a magyar állam, miután a lakossági földgázpiacról kilépett az összes külföldi tulajdonú cég - amelyeket az állam azért kezdett kiszorítani, mert túl sokat kerestek a magyar lakosságon -, a helyüket pedig az állami tulajdonú szolgáltatók vették át.
Az árváltozásokból a lakosság nem érez majd semmit, az olcsóbb gázból származó elõnyöket ugyanis egyelõre nem engedik nekik át, csak az árrés növekszik. Pedig idõ közben a földgázpiaci árak nagyrészt az olajár esését követve az utóbbi évben mindenhol nagyot zuhantak.
7. Elindult a Nemzeti Kukaholding
Április 1-el megkezdte mûködését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelõ holding, vagyis az NHKV, ami azért jött létre, hogy egységesítse és javítsa a szemétszállítás színvonalát az egész országban.
Ehhez mostantól szeptemberig fõleg adatokat gyûjtenek, hogy kiderüljön, pontosan hol kell javítani a rendszeren, októbertõl pedig elkezdik majd felzárkóztatni a magyar hulladékkezelési rendszert az uniós elvárásokhoz.
Mostantól a lakosság a holdingnak fizeti majd be a szemétszállítás díját, amit az majd visszaoszt a helyi - leginkább önkormányzati tulajdonban lévõ - kukás cégeknek. A lakosság is csak annyit fog az ígéretek szerint észre venni, hogy más bankszámlára kell majd utalnia a pénzt.
Piszkos dolgok
Fotó: Rosta Tibor
A szemétszállító cégek viszont sérelmezik, hogy a holding nem kötött velük szerzõdést arról, hogy mennyit és milyen rendszerben fognak majd visszakapni az elvégzett munkájuk után. A cégek petíciót is írtak a holdingot felállító Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a tisztázatlan, és õket vélhetõleg hátrányosan érintõ új rendszer miatt, de ez nem hatott meg túlságosan a minisztériumot.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
| Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
Kedvenc hírek
