A bírósági közlemény szerint hiányosan tartalmazt a vádirat
a bizonyítási eszközök megjelölését,
valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.

Az ügyészség vasárnapi válaszközleménye szerint azonban "ezzel szemben" a bíróság valójában azt kérte számon rajtuk az elõkészítõ ülésen, hogy a vádiratban azt nem jelölték meg, hogy "az összes – 6 millió darabot meghaladó fájl – elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak". Az ügyészség egy 2014. január elsejei törvényváltozásra hivatkozva azt írja: régebben ez tényleg kötelezõ kelléke volt a vádiratnak, de ma már nem az.

A Quaestor Értékpapír Zrt. Báthory utcai székháza ahol demonstrációt tartottak a károsultak 2015. április 11-én.
Fotó: Szigetváry Zsolt

A bírósági közleményben szereplõ kifogásról, miszerint hiányos volt a bizonyítási eszközök megjelölése, az ügyészség azt írja: ezeket 5 oldalon keresztül, cselekményenként sorolja fel a vádirat.

Felemlegetik a Fõvárosi Ítélõtábla egy korábbi ügyben hozott döntését is, amely kimondta, hogy az ügyésznek nem kötelessége már a vádiratban perbeszédbe illõ módon részletezni, hogy melyik bizonyíték mit támaszt alá.

Az ügyészség hivatkozik az elképesztõ mennyiségekre is. 132 ezer oldalnyi nyomozati iratról, több mint 1500 oldanyi vádiratról és 6 millió darab elektronikus adatról beszélünk: ennyi adatra úgy, egyenként hivatkozni, ahogy azt a Fõvárosi Törvényszék elvárná, az ügyészség szerint "a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné", a vádirat a mostani sokszorosára duzzadna, "ami a gyakorlatban sem segítené elõ a bizonyítási eljárás lefolytatását".

Az ügyészségi közlemény azzal zárul, hogy ha a bíróság végzést hoz arról, amit írtak, vagyis hiánypótlásra kötelezi õket, akkor

azt a Fõvárosi Fõügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mert azt sem a büntetõeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani.

A Queastor-ügyrõl itt írtunk részletesebben.