Az elmúlt évek szigorodó jogszabályai és botrányai következtében érezhetõen csökkent az offshore cégalapítások száma, de a jelenség még távolról sem tûnt el. Bár a kockázatok nõttek, azért az offshore érdekeltségek legfontosabb elõnye továbbra is megmaradt: a transzparencia hiánya, az anonimitás és természetesen az ebbõl következõ „adóoptimalizálási” lehetõség.

A mai napig több mint 400 társaság tulajdonosi háttere köthetõ közvetlenül Panamához, de a közvetett kötõdéseket vizsgálva már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségû cégek között vegyesen találhatóak kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot - közölte az Opten.Panamai érdekeltségû cégek árbevétel-kategóriánként
Árbevétel 2014-ben (Ft)    Panamai érdekeltségû cégek száma
100 millió alatt    608
100 millió – 1 milliárd    65
1 milliárd felett    15


Önmagában persze nem illegális, ha egy vállalkozás tulajdonosai között panamai címeket találunk. Egyrészt biztosan vannak a közép-amerikai országhoz kötõdõ valós gazdasági tevékenységet végzõ cégek is, s ezek és a szabálysértõen mûködõk között a skálán még több „szürke zóna” is található.

Bár etikailag megkérdõjelezhetõ, nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore ország törvényeit is teljes körûen betartva mûködik, és ezzel esetleg adóelõnyöket ér el.
A szabályos mûködés határának átlépése ott válik egyértelmûvé, ahol a transzparencia hiányát kihasználják az érintettek, és valós, illetve bevallott tevékenységük elválik egymástól.
Sok az ingatlanos

A panamai érdekeltségû vállalatok sokféle tevékenységet végeznek Magyarországon, de érdekes módon felülreprezentáltak az ingatlanügyletekkel foglalkozó társaságok, és sok közöttük a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó cég is.

Panama ráadásul nem is tekinthetõ a legnépszerûbb offshore országnak: jelenleg Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname számít a hazai „offshore-ozók” kedvenc célpontjának.


Az utóbbi években visszaszorulóban van az offshore cégek súlya Magyarországon. Ez részben a szabályozás szigorodására vezethetõ vissza, ám a hazai üzleti etika is mutat némi fejlõdést ezen a téren.

Ha a cégek a szigorúbb szabályozástól nem riadnak is vissza, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt

– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az üzleti etika fejlõdésére természetesen megvolt a „szürke zóna” válasza is, sokan a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást.

A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc–tíz cégen keresztül húzódó közvetett tulajdonosi láncok sem, ezért is fontos a cégek végsõ tulajdonosi szerkezetét is feltárni minden esetben.