A 2016. évi költségvetés mekkora mozgásteret enged a településeinknek egy olyan átmeneti idõszakban, amikor a korábbi európai uniós ciklus fejlesztései már lezárultak, az új tervezési idõszak pályázatai viszont még nem igazán jelentek meg – kérdeztük polgármesterektõl.
Levegõhöz jutottak

„A büdzsét elnézve azt kell mondjam, hogy a mozgásterünk a tavalyihoz hasonló lesz, ráadásul jónéhány uniós pályázathoz önerõre sem lesz szükség, ami jelentõs segítség. Komádit az állam a konszolidáció során sok százmillió forint adósságtól szabadította meg, ami friss levegõhöz juttatja a településünket a fejlesztések terén is” – vetett számot lehetõségeikkel Tóth Ferenc polgármester, mielõtt a konkrét terveikre tért. Az idei elképzeléseik között szerepelnek energetikai fejlesztések, leszakadt városrész rehabilitációja, kerékpárút építése, a zöld város koncepció jegyében infrastruktúra fejlesztése, valamint a helytörténeti gyûjtemény helyszínének a rendbetétele. – Aki most nem tud normálisan gazdálkodni, az nem is akar – szögezte le.
Megélhetési gondok

Kreatív gondolatokban, elképzelt fejlesztésekben Szentpéterszegen sincs hiány, csak éppen forrás kellene a megvalósításukhoz. Olajos Mihály polgármester arról számolt be, hogy miközben az állam a kötelezõ feladataik ellátását is csak részben finanszírozza, gyarapodásra gondolni se mernek. – Az orvosi ügyelet mûködtetésére például lakosonként 20 forint támogatást kapunk, miközben fejenként 100 forintba kerül. Azaz évente csaknem 2 millió forintot fizetünk a szolgáltatás életben tartásáért. De említhetném a közvilágítást is, ami évi 5 millióba kerül de az államtól csak 3 millió forint érkezik hozzánk erre a célra. Még rosszabb a helyzet a közmûvelõdés és a helyi sport finanszírozása terén – utalt a szûk mozgásterükre a települési vezetõ. Aztán arról beszélt, hogy az elmúlt években az uniós és a nemzeti pályázatokon is volt mód részben vagy egészben megpályázni az önerõ összegét, idén azonban Olajos Mihály ilyenrõl még nem hallott, ami ugyancsak fejtörést okoz számukra. Annál is inkább, mert a falu közvilágítási rendszere nagyon megérett a modernizálásra, sõt a legféltettebb álmaikban még egy mini áramtermelõ erõmû kialakítása is szerepet kapna. A feltételes mód azonban egyelõre nagyon is indokolt.
Felelõsen gazdálkodnak

Hajdúdorognak már február tizedikén elfogadott költségvetése volt, ami garanciális elemeket is tartalmaz. Nagyjából 100 millió forint önerõ áll a város rendelkezésére, ami nem egy megaprojekt, hanem több kisebb beruházás megvalósítását szolgálja. „Vannak olyan halaszthatatlan feladatok, amiket idén akkor is meg kell csinálni, ha nem sikerül hozzájuk pályázati pénzt rendelni. Az egyik ilyen a konyha rendbetétele, a másik pedig az iskolai vizesblokk felújítása. Szerencsére van pénzünk a „B-tervekre” is, mivel korábbban sem szorultunk rá mûködési hitel felvételére” – mondta el Csige Tamás polgármester, akinek az az elve, hogy botorság lenne Hajdúdorogon Hajós Alfréd uszodát építeni, hiszen úgysem tudná a város fenntartani. – Tervezzük mintegy 8-9 hektárnyi ipari terület fejlesztését, szerepel az elképzeléseink között turisztikai célú fejlesztés, valamint (a zöld város koncepció kapcsán) a városközpont rehabiliátációja is. A vezérlõelv mindig az, hogy olyan fejlesztést valósítsunk meg, amit azután képesek leszünk üzemeltetni is – érvelt a települési vezetõ.

– Petneházi Attila –