Drágának tûnõ tanácsadók

Mindenesetre a lap leírja, hogy rengeteg jogi és gazdasági tanácsadócéget szerzõdtettek le az MKB összerakására és értékesítésére. A vezetõ tanácsadó, a JPMorgan az iparági információk alapján egymilliárd körüli összeget kaphatott. Az Index úgy tudja, hogy más tanácsadócégek is akár több százmilliós szerzõdéseket kaptak a pár hónapos MKB-s munkára. Komolyabb feladatokra be lett vonva az EY, a PwC, a CBRE, a DLA Piper, a Deloitte vagy a KPMG is.

Ha ezek átlagosan csak kétszázmilliót kaptak, míg a JP Morgan egymilliárdot, akkor kétmilliárd felett jár a tanácsadói költség a 37 milliárdért értékesített MKB kapcsán, ami õrült magasnak számítana. Itt külön újra felmerül egyébként, hogy minek vették meg a bankot, ha lényegében semmilyen szükséges kereskedelmi banki tudás nem állt rendelkezésre kellõ mértékben az MNB-ben.

Megkérdeztük január elején az MNB-t a tanácsadói keretszerzõdésekrõl, amire azt mondták, hogy nem áll módjukban részletesen nyilatkozni a tanácsadói díjakról.  Illetve majd csak akkor áll rendelkezésre pontos adat, ha befejezõdik az átstrukturálási folyamat.
Egyszerûen csak meglátta lehetõséget, kapott 30 milliárdot

A vevõk közül a ismeretlen tényleges hátterû, luxemburgi Blue Robin Investmentbõl egyedül egy indai úr került elõ, Rakesh Kumar Aggarwal. Õ eredetileg mérnök, de jó üzleti iskolákba járt, vagyonos, de fõleg médiaérdekeltségei vannak Indiában. Azt nem lehet tudni, hogy mennyiben a saját pénze van ebben az offshore befektetõcégben vagy ki másnak a pénzét kezeli itt.

Az biztos, hogy nehéz dolga lesz, a lap egyik forrása szerint, ha az MKB elõzõ bajor tulajdonosa (Bayerische Landesbank) nem tudta megakadályozni, hogy szétlopják a bankot az egyes itteni vezetõk, akkor hogyan gondolja ezt majd õ hétezer kilométerrõl megakadályozni.

De még furcsább a másik 45 százalékos tulajdonos, a Minerva Tõkealap, és vezetõje, Jaksa János szerepe. Jaksa János nem túl ismert raiffeisenes középvezetõ volt korábban, majd egyes barátai szerint 20 év után egyszerûen valami újra vágyott. Ezért nem érdemi összegért megvett egy nem mûködõ, eredetileg még az EU-s Jeremie alapokra sikeretlenül apelláló tõkealapot, a Minervát.

Majd azonnal kapott ismeretlenektõl  31 milliárdot, és egybõl megnyerte az MKB privatizációs pályázatát is. "Én úgy tudtam, hogy a private equity a legnagyobb farkú fiúk terepasztala, oda nem lehet egyszer csak odaugrani és track record nélkül leakasztani 100 millió eurót" – mondta lapnak egy nemzetközi bankár. "Valahogy mindenkinek mindenkinek el kell kezdenie" – mondta egy Jaksa szerepét talán kevésbé strómannak érzõ forrásuk.

A Figyelõ 20 pontban szedte össze, hogy mit lehet eddig tudni a gyanús privatizáció környékén feltûnõ szereplõkrõl, az érdeklõdõknek érdemes elolvasni. Onnantól, hogy kérdéses még külön, hogy vajon az MNB megpróbálta-e egyáltalán felderíteni az offshore cég vagy a tõkealap mögötti végsõ haszonhúzókat (Ultimate Benfeicial Owner). Már csak azért is, mert felügyeletként is tudniuk kéne ezt. Odáig, hogy például mennyit ajánlhatott az MKB-ra pályázó másik két amerikai alap, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings.