Egész napos sztrájkot hirdettek szerdára a pedagógusok, miután hétfõn este a sztrájkbizottság nem tudott megállapodni az oktatási államtitkárral. A pedagógusok egyebek mellett szeretnék, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, azaz a Kliket átalakítanák, de úgy tûnik, a követeléseik közül egyelõre csak ebben a kérdésben történt elõrelépés, a kötelezõ óraszámok rögzítésében és a bérpótlék kérdésében nem. Emiatt döntöttek az egész napos sztrájk mellett.
A sztrájk törvényes, mert a szervezõknek sikerült megállapodniuk a kormánnyal az elégséges szolgáltatásokról.

Azaz arról, hogy mi az a minimumfeladat, amit a sztrájk ideje alatt egy intézménynek el kell látnia.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az intézmény vezetõje (legyen az akár óvoda- vagy iskolaigazgató) felméri, hány kolléga akar sztrájkolni. Ha nagyon sokan sztrájkolnak (mondjuk a pedagógusok 30-50 százaléka), akkor az igazgató akár úgy is dönthet, hogy nem lesz tanítási nap. Igaz, ez esetben is fogadniuk kell a gyerekeket, felügyelni kell õket.

És itt jön kapásból az elsõ bökkenõ: a Klik és a sztrájkolók másképpen értelmezik a jogszabályokat.
A Klik szerint ha egy diák szerdán nem megy iskolába, akkor igazolni kell a hiányzást. A sztrájkolók szerint viszont a Klik rosszul tudja.

Azaz másképpen értelmezik a jogszabályokat a Klik vezetõi és a sztrájkolók. A Klik az Emberi Erõforrás Minisztériumának egyik rendeletére hivatkozik, ez a jogszabály kimondja: „Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.”

A sztrájkolók nevében viszont az egyik szervezõ, a Pedagógusok Szakszervezete a köznevelési törvényre hivatkozik, amely kimondja: az „egyéb foglalkozás” a tanórákon kívüli olyan „egyéni vagy csoportos, pedagógiai  tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlõdését szolgálja”, míg a tanítási nap „az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat”.

Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a Tanítanék mozgalom 2016. március 15-ei tüntetésén.
Fotó: Huszti István

Azaz – érvelnek a sztrájkolók – a sztrájk alatti felügyelet nem tanítási óra és nem egyéb foglalkozás. Tehát a távolmaradást nem kell igazolni.
De miért olyan fontos ez?

Azért, mert a szülõknek egy tanévben csak három alkalommal lehet igazolni, ha a gyerekük távol marad. Márpedig ha a szülõk attól való félelmükben, hogy igazolatlanul fog hiányozni a gyerek és emiatt hátrány éri (például beírják az ellenõrzõjébe az igazolatlan hiányzást), elküldik az iskolába, a sztrájkoló pedagógusokkal szúrhatnak ki.
Márpedig ha sok gyerek megy el az iskolába, akkor a törvény kötelezheti a sztrájkolókat a sztrájk ideiglenes felfüggesztésére.

Tehát miközben a Klik azt hangoztatja, hogy „senki sem kényszeríthetõ sztrájkra vagy attól való távolmaradásra”, a trükk lényege, hogy az igazolatlan hiányzással való burkolt fenyegetéssel éppen a sztrájk megtartását lehetetlenítené el.
Zsarolással, fenyegetéssel próbálják elvenni a kedvüket

Mindeközben pedig egyre több olyan jelzés érkezik a sztrájk szervezõihez, hogy vidéki iskolákban különbözõ fenyegetésekkel és megfélemlítéssel próbálják elvenni a pedagógusok kedvét a sztrájktól.

Egy Somogy megyei iskola pedagógusa az egyik közösségi oldalon például arról számolt be, hogy április 13-án kedd reggel a kis településen a polgármester – noha nem a pedagógusok munkáltatója – összehívta a tantestületet, és negyedórás, a pártállami idõket idézõ „indulatos beszédet” tartott arról, miért nem szabad sztrájkolni. Azt mondta a pedagógusoknak, hogy húzzák csak meg magukat, „így is túl vannak fizetve” és az õ kollégáinál, sõt a közmunkásoknál is kevesebbet dolgoznak. A polgármester a pedagógus beszámolója szerint arról is beszélt, hogy felhívták a minisztériumból, és jelezték neki: ha további pályázatokat szeretne nyerni a település, akkor tegyen valamit a pedagógusokkal. Végül azzal fenyegette meg a jelenlevõket, hogy aki sztrájkol, az a településnek tesz rosszat, és akár a munkáját is elveszítheti.

A geszti Tisza-kastély egyik szobája, mely iskolaként üzemel.
Fotó: Rosta Tibor

Az eset nem egyedi, számtalan hasonló történetrõl számoltak be az Indexnek a sztrájk szervezõi, hozzátéve, hogy ezeket a fenyegetéseket nagyon nehéz bizonyítani. Elõfordult, hogy a polgármester az intézmény megszüntetésével, a jubileumi jutalmak visszatartásával fenyegetõzött arra az esetre, ha a pedagógusok sztrájkolnának – mesélték az Indexnek a sztrájk szervezõi, akik a pedagógusok folyamatosan kapják az errõl szóló e-maileket.

Hasonlóról számoltak be a Vs.hu újságíróinak is pedagógusok. A lap azt írja, hogy több fõvárosi kerületben is behívatták az óvodák vezetõjét a polgármesteri hivatalba, és ott próbálták õket lebeszélni arról, hogy az intézmény bármilyen módon csatlakozzon a sztrájkhoz. Volt, ahol a lap szerint sikerrel jártak.

A minisztérium ugyanakkor visszautasítja ezeket a vádakat, azt írták, a minisztérium „sem a múltban, sem a jövõben nem kíván senkit sem listázni, sem megfélemlíteni szakmai, politikai vagy egyéb nézetei alapján, erre utasítást nem adott, és nem is adhatott”. Egyúttal a leghatározottabban visszautasítanak „minden ellenkezõ híresztelést”.

Egyelõre a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja megmondani, mennyien fognak szerdán sztrájkolni. Már csak azért sem, mert akár szerdán is dönthet arról egy pedagógus, hogy sztrájkba lép-e. Mindenesetre sok olyan iskola van, ahol a jelenlegi tervek szerint a többség sztrájkolni fog, így tanítási nap sem lesz.
És mi a helyzet az óvodákkal?

A XIII. kerületben szokatlanul nagy aktivitást vártak el az óvodás gyerekek szüleitõl. A kerületben volt olyan óvoda, ahol már a múlt héten igényfelmérést végeztek, amelyen a szülõknek dönteniük kellett, hogy kérnek-e felügyeletet és étkeztetést április 20-ra, vagy sem. Mindezt akkor, amikor a minisztérium honlapján megjelentek szerint megegyezés született arról, hogy felügyeletet és étkeztetést a sztrájk ideje alatt is biztosítani kell. „Fel sem merült, hogy ne töltsük ki, döntenünk kellett. Azokat is felhívták, akik aznap nem voltak óvodában” – mesélte egy szülõ, hangsúlyozva, hogy a sztrájkköveteléssel egyetért, az óvodapedagógusok munkájával elégedett, de vitatja a jogosságát az igényfelmérésnek, amely óhatatlanul nyomásgyakorlást jelentett.

Képünk illusztráció
Fotó: Adam Berry / Europress / Getty

Ráadásul a lemondást kérõknek a héten még külön az ebédet is le kellett mondani, ami tehát azt jelenti, hogy valójában lett volna. Még egy nappal korábban sem tudták a pedagógusok megmondani, hogyan fog lezajlani a sztrájk napja az óvodában. Gyors körkép alapján más kerületi óvodákban ilyen igényfelmérés nem volt.
Nem nyomásgyakorlás, hanem körültekintés

A kerületi önkormányzat szóvivõje szerint a XIII. kerület nem tett mást, mint megfelelõen felkészült az óvodákat is elérõ általános pedagógussztrájkra. „Megállapodás volt a szakszervezetek és az önkormányzat között, hogy gondoskodik a felügyelet és az étkeztetés biztosításáról” – adta meg az igényfelmérés okát Gellért Lajos. A kerületben óvodákra lebontva megvan, hogy mennyi gyerek megy el szerdán, így szerinte nem lehet bizonytalanság abban, hogyan fog telni az óvodások napja. Legfeljebb csoportösszevonások lehetnek, de minden óvoda nyitva lesz, így Gellért szerint nem fordulhat elõ, hogy aki igényli a felügyeletet, annak másik óvodába kellene vinnie gyerekét.

A menetrend szerint egyébként a sztrájkot szervezõknek kell értesíteni a szülõket magáról a sztrájk tényérõl és a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodásról, és tájékoztatni arról, hogy a munkáltató – nem a fenntartó, azaz az önkormányzat – fogja nyilatkoztatni, hogy igényli-e a gyermek felügyeletét, valamint étkeztetést.

Az óvodánál elválik a fenntartó és a munkáltató, így a gyakorlati megvalósítás is különbözõ lehet. Van, ahol a fenntartó összehívta az óvodák vezetõit, és egységesen alakították ki a követendõ eljárási rendet, de van olyan intézmény, ahol egyedileg oldották ezt meg. A nyilatkoztatás elmulasztása a munkáltató részérõl nagy hiba, és nem annyira a sztrájk eredményességét, mint a felügyelet ellátását veszélyezteti.

(Borítókép: A Tanítanék mozgalom tüntetése 2016. március 15-én a Kossuth téren. Fotó: Huszti István/Index)