Szávay békülékeny hangvételû bejelentésével eggyel kevesebb ellenálló maradt Vonával szemben a múlt héten még vehemens mostani Jobbik-alelnökök közül. Vona Gábor múlt szerdán közölte, hogy élve rendkívül tág elnöki hatáskörével megvétózza a párt radikális szárnyához tartozó politikusok (Szávay, Novák Elõd, Hegedûs Lorántné és Apáti István) újraindulását.

Szávay István az Országgyûlés plenáris ülésén
Fotó: Kovács Attila / MTI

A döntésrõl az érintettek akkor mind azt mondták, hogy az teljesen váratlanul érte õket, Novák Elõd azt mondta, hátba szúrva érzi magát, Szávay pedig az Indexnek nyilatkozott: „Számomra ez most már becsületbeli ügy. Ha érezni fogom a tagság támogatását, vagyis össze fog jönni az alapszabályban meghatározott legalább 10 százaléknyi támogatás, akkor el fogok indulni” – mondta akkor.

Ehhez képest most, hat nappal késõbb Szávay arról beszélt, hogy

a kialakult helyzetben az igazságkeresésnek már nincsen helye, Vona Gábor pedig helyesen döntött.

Szávay azt is hangsúlyozta, nem most, hanem 2018-ban kell majd megvitatni, hogy Vona Gábor helyesen döntött-e, amikor a párt nyilvánosságát kétségkívül megosztó és a közbeszédet tematizáló döntést meghozta. Szávay arra is utalt, hogy tudja, a párton belül nem mindenki ezt a bejelentést szerette volna hallani. Támogatóit arra kérte, hogy „a nemzeti radikalizmus ügye iránt érzett felelõsség érdekében” fogadják el döntését. Szerinte a politikus szerint nem kell attól félni, „hogy a nemzeti radikalizmus értékvilága kiszorul vagy kevésbé lesz hangsúlyos a Jobbikban”.