2011-ben az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetésérõl tudósított. Több, a rendezvényt biztosító rendõr felismerte magát lapunk fotóin, és kártérítési pert indított.
2013-ban a pert a 10 éve rögzült gyakorlattal összhangban az Index a Fõvárosi Ítélõtáblán (FIT) jogerõsen elveszítette.
Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert szerintünk a szolgálatban lévõ rendõr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselõje. Úgy érveltünk, hogy a szólás- és sajtószabadság érvényesítése ilyenkor felülírja a rendõr személyi személyiségi jogát.
2014-ben az AB megsemmisítette a FIT ítéletét, kimondva, hogy a közéleti eseményeken a rendõri intézkedésrõl készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú, és az eljáró bíróságok nem mérlegelték, hogy a konkrét fotó esetében a sajtószabadság vagy a személyiségi jog védelme volt-e elõrébb való.
2015 októberében a FIT új jogerõs ítéletet hozott az ügyben, ismét a rendõröknek adva igazat. Szerintük a fotó nélkül is megfelelõen tudósíthattunk volna a tüntetésrõl.

Ezt a képet kifogásolták a rendõrök
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Ezután fordultunk felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, ahol a Baka András vezette tanács ma kihirdetett döntésében hatályában fenntartotta az õszi jogerõs ítéletet. Arra jutottak, hogy az Indexen a rendõrökrõl közölt fotó nem tett hozzá plusz információt a tudósításhoz, az ácsorgó rendõrök "nem valósítottak meg konkrét cselekvõséget".
A Kúria szerint a rendõr személyiségi jogának védelmét csak akkor írja felül a sajtószabadságé, ha a rendõr épp aktívan intézkedik, és ekkor készül felismerhetõ felvétel.

Az ítélet felolvasásakor az is elhangzott, hogy
a rendõröket ugyanolyan személyiségijog-védelem illeti meg, mint a közhatalom többi gyakorlóját (tehát például az önkormányzati dolgozókat, jegyzõket, stb.), nem lehet e körbõl a rendõröket önkényesen kiemelni, a közhatalom gyakorlása nem alapozza meg a személyiségi jogok korlátozott védelmét;
az AB nem korlátozhatja a rendes bíróságok eljárását, egy alkotmányjogi panaszra született AB-határozat nem jelenti azt, hogy a bíróságoknak ahhoz más ügyekben kötelezõ alkalmazkodni.

Tehát az AB szerint csak akkor kell kitakarni a rendõrök arcát, ha öncélú a fotó (például a rendõr félrevonulva eszik, pihen), vagy ha megsérült és emiatt szenved, míg a Kúria szerint akkor is, ha passzívan álldogál egy tüntetés közepén, azaz nem csinál semmit.

Az Index jogásza, Bodolai László az ítélet után felhívta a figyelmet, hogy a rendõrökkel szemben a közhatalom többi gyakorlója nem a közvéleményt érdeklõ nyilvános eseményeken képviseli az államot. Arra is emlékeztetett, hogy az ácsorgó, napszemüveges rendõröket ábrázoló fotónak, ami egy képsorozat részeként jelent meg, semmilyen, az emberi méltóságot sértõ vetülete nem volt, ami az állítólagos sérelmüket megalapozta volna.

Az Indexet a jogvitában mások mellett Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman segíti. A hazai jogorvoslati lehetõségek kimerülése miatt az üggyel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.