A Tárki friss kutatása a legnagyobb változást január és április között a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP táborában regisztrálta: elõbbi statisztikailag is jelentõs mértékben csökkent, utóbbi pedig nõtt. Mindeközben sem a többi párt szavazótábora, sem pedig a passzív választók aránya nem változott érdemben.

A teljes népesség körében a kormányzó Fidesz-KDNP szavazótábora 31-rõl 27 százalékra csökkent január és április között, a pártválasztók körében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 54-rõl 47 százalékra esett vissza.

A szocialista párt támogatottsága hasonló mértékben változott, csak épp ellenkezõ elõjellel: a teljes népességen belül az MSZP-tábor januárban még "történelmi mélyponton", 7 százalékon állt, ami áprilisra 10 százalékra nõtt, a pártválasztók között pedig 12-rõl 18 százalékra emelkedett.

Mindeközben a Jobbik támogatottsága lényegében nem változott: a teljes népességen belül a januári 12 után áprilisban 11 százalék, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 20 százalék volt.

Fotó: Tárki

A Tárki szerint "az MSZP növekedése és a Jobbik stagnálása eredményeként a jobboldali radikális párt elvesztette a szocialistákkal szembeni elõnye nagy részét, így

áprilisra a két nagyobb ellenzéki párt közötti különbség lényegében eltûnt.

A többi, kisebb ellenzéki párt támogatottsága nem változott jelentõsen, táboraikban az elmozdulás legfeljebb kerekítve éri el az 1 százalékpontot. A teljes népességen belül a Demokratikus Koalíció (DK) 4, a Lehet Más a Politika (LMP) 2, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) 1-1 százalékon áll. A pártválasztók körében pedig a DK 7, az LMP 4, az Együtt 2, míg a PM 1 százalékot kapna.
A legtöbben a bizonytalanok táborában

A legnépesebb választói csoportot továbbra is a pártot nem választó, passzív kör teszi ki, amelynek 43 százalékos aránya nem változott lényegesen az elmúlt idõszakban. Megjegyezték azonban, hogy ezen a "látens csoporton" belül a válaszmegtagadók, a pártválasztásukat eltitkolók aránya jelentõsen nõtt, 12-rõl 16 százalékra, míg a bizonytalanoké kismértékben, 30-ról 27 százalékra csökkent.

A személyes megkérdezésen alapuló adatfelvételt április 14-20. között végezték ezerfõs véletlen mintán, amely reprezentálja az ország felnõtt lakosságát.