| Utolsó módosítás: 2016-04-29 10:20:23 |
|
Ha kiderül, hogy az MNB alapítványai elmulasztottak közbeszerzés kiírni a nagyobb kiadásaikra, akkor legfeljebb a közbeszerzések értékének 15 százalékának megfelelõ összegre bírságolhatják õket, plusz semmissé válik a szerzõdés.  A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint ugyanis szolgáltatások és áruk beszerzése esetén 8 millió, építési munkák esetén pedig 15 millió forint felett kötelezõ közbeszerzést kiírni. Ilyenbõl bõven volt, ezért az alapítványoktól április elején kikértünk egy tételes listát a közbeszerzéseikrõl. Azt írták, hogy 15 napon belül fognak válaszolni: a határidõ kedden járt le, de választ azóta sem kaptunk. A közbeszerzési értesítõben szintén nem találhatóak alapítványi közbeszerzések.
Bírsággal megúszhatják
Persze egybõl felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lenne a szerzõdések semmissé válásának? Akik tanulmányokra, cikkekre vagy könyvkiadásra kaptak pénzt, azoknak vissza kéne fizetniük a támogatás összegét?
Egy közbeszerzési ügyekben jártas jogásszal beszéltünk, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk. A válasz röviden: nem kell semmit visszafizetni, legfeljebb a 15 százalékos büntetést kifizetésére kötelezhetik majd az alapítványokat. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a jegybank alapítványai egyebek mellett haveroknak és rokonoknak osztogatták a közpénzt, simán lehet, hogy
az alapítványok beszerzésenként pár millió forintos bírsággal megússzák majd, ha egyáltalán eljut idáig az ügy.
Miért?
Érdemes távolabbról indítani: ha egy közbeszerzési törvény hatálya alá esõ szervezet nem ír ki közbeszerzést, amikor amúgy ki kéne írnia, akkor a Közbeszerzési Döntõbizottság hozhat olyan döntést, hogy hivatalból eljárást indít. Ilyet pár szervezet kezdeményezhet, legutóbb a kórházak közbeszerzéseit például az Állami Számvevõszék kérésére vizsgálták.
Ilyenkor tehát nem a közbeszerzést kiíró szerv, vagy a beszerzést teljesítõ cég indít eljárást. Ez azért fontos, mert a pénz egy részét akkor lehetne visszafizetni, ha például az egyik alapítvány például feltûnõ értékaránytalanságra hivatkozással azt állítaná, hogy az egyik tanulmány, amit megrendelt, nem ér annyi pénzt, amennyit fizetett érte. Ez nyilvánvalóan nem fog megtörténni.
Elméletileg egyébként lehetséges lenne még az eredeti állapot helyreállítása, viszont a megrendelt tanulmányt nem lehet nem megírttá tenni. Kiemelkedõen fontos közérdekre hivatkozva a szerzõdéseket érvényessé is lehetne nyilvánítani, de ebben az esetben ez sem opció. Ezért van az, hogy ha per lesz a dologból, akkor legfeljebb a 15 százalékos büntetést lehet majd kiróni az alapítványokra.
Brüsszelig mehet az ügy
Mivel a Transparency International (TI) is arra gyanakszik, hogy az alapítványok tömegesen halasztottak el közbeszerzést kiírni a költéseikre, a szervezet kedden a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez fordult: a levélben arra kérik Rigó Csaba Balázst, hogy vizsgálják ki, hogy az alapítványok betartották-e a vonatkozó törvényeket.
Megkérdeztük a TI közpénzügyi programjainak vezetõjét, Nagy Gabriellát arról, hogy a bírságon kívül lehet-e büntetõjogi vonatkozása az alapítványok költéseinek. Nagy kérdésünkre azt mondta, hogy elméletileg a hûtlen kezelés jöhetne szóba, ugyanakkor Magyarországon az ügyészség gyakorlata - aminek a vezetõje az a Polt Péter, akinek a felesége két alapítványban is felügyelõbizottsági tag - szerint általában nincs büntetõjogi következménye annak, ha egy szervezet annak ellenére nem ír ki közbeszerzést, hogy a törvény szerint ki kéne írnia.
Nagy azt is elmondta, hogy ha a Közbeszerzési Hatóság nem fog lépni, akkor az Európai Bizottság is indíthat kötelezettségszegési eljárást, mivel az alapítványi pénzszórás – közbeszerzés mellõzése nélkül – uniós közbeszerzési irányelveket is sért. A TI munkatársa elmondta, hogy ha a hatóság Közbeszerzési Döntõbizottság a közvetlenül érintettek kérelmére indít eljárást, akkor egy évre visszamenõleg vizsgálhatják a közbeszerzések elmaradását, viszont ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke indít hivatalból eljárást (a Döntõbizottságnál) – amelyet a Transparency is kezdeményezett egy nyílt levélben –, akkor akár öt évre visszamenõleg is ellenõrizhetik a költéseket.
(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fotó: Kovács Tamás/MTI)
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
