A törvénytervezet szerint kizárják a szociális segélyre és munkanélküli támogatásra jogosultak körébõl az uniós bevándorlókat, akik nem dolgoznak vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira.
A javasolt új szabály szerint közpénzbõl finanszírozott támogatás csak akkor jár, ha az illetõ öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.

A nagyon magasra emelt "belépési küszöb" a szociális juttatások megszerzését célzó, szegénységinek is nevezett bevándorlás visszaszorítását célozná. A jogosultsági körbõl kizárt uniós állampolgárok csak egyszeri, áthidaló támogatást kaphatnak, ha nem tudják ellátni magukat: a német állam négy hétig gondoskodik lakhatásukról, élelmezésükrõl és egészségügyi ellátásukról, és kaphatnak hitelt a hazautazás költségeinek fedezésére - áll a minisztérium tervezetében.
Félnek az önkormányzatok a szegény külföldiektõl

A tárca a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire akar reagálni a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra. A városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) szerint a kasseli bíróság döntései "végzetes" ösztönzõ erõt fejthetnek ki, mert a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban.

Fotó: Lisi Niesner / Reuters

Az érdekképviselet számításai alapján rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévõ önkormányzatoknak. Andrea Nahles munkaügyi és szociális miniszter néhány hete a Berliner Morgenpostban egy interjúban a tervezett szigorításra utalva azt mondta: elfogadhatatlan, hogy bárki is csak azért változtat lakóhelyet az EU-ban, hogy szociális támogatást szerezzen egy másik országban, holott hazájában is mûködik ellátórendszer.
Merkel is vevõ lehet az ötletre

Hasonlóan vélekedett Angela Merkel kancellár is, aki a társállamokból érkezõ bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban egy 2014-es interjúban kiemelte, hogy az EU nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója. Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszûnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerõ szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseirõl.

A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélõ bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselõi. A kormány jelzései alapján arra is számítani lehet, hogy a brit uniós tagság ügyében februárban tartott uniós csúcson kidolgozott megállapodás nyomán megvizsgálják az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban élõ gyermekei után fizetett családi pótlék úgynevezett indexálásának lehetõségét. Az indexálás azt jelenti, hogy a családi pótlék összegét hozzáigazítják annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik.