Utóbbi intézkedéshez a munka törvénykönyvének módosítására lenne szükség, ha ez megtörténne, a dolgozóknak körülbelül 25 kötelezõen kiadandó vasárnapjuk lenne évente. Dávidék úgy képzelik, a fennmaradó 25 nap felén az alkalmazott kötelezõen berendelhetõ lenne, míg a másik 12-13 vasárnap alakulásáról alkudozhatna a munkaadóval, kvázi "vétójog" mellett.

Dávid Ferenc
Fotó: Szigetváry Zsolt

A VOSZ ezen felül azt is javasolja, hogy a kereskedelemben aktív, gyermeküket egyedül nevelõ édesanyákat csak önkéntes alapon lehessen berendelni vasárnapi munkára.

A bérpótlékemelésre a kiskereskedelemben azért van égetõ szükség, mert a dolgozók többsége szakmunkás minimálbérre, vagyis nettó 83 ezer forint körüli összegre van bejelentve az ágazatban. Így 50 százalékos pótlékkal számolva csak átlagosan 2 ezer forinttal keresnek többet vasárnaponként, mint egy normál hétköznapon.

Hivatalos fórumon még nem tárgyaltak a munkáltatók és a munkavállalók a fentiekrõl, és egyelõre a kormány sem döntötte el, mit tegyen. Ugyanakkor több minden mutat abba az irányba, hogy kedvezni kellene a dolgozóknak, a kiskereskedelemben ugyanis már most is munkaerõhiány van, a teljes vasárnapi újranyitáshoz pedig plusz tízezer fõre lesz szüksége az ágazatnak az Országos Kereskedelmi Szövetség becslései szerint. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a bérpótlék száz százalékra emelését tûzte ki célul, ezt viszont már nem biztos, hogy sikerül kiharcolniuk.

A helyzetet bonyolítja, hogy a vasárnapi munkavégzés nem kizárólag a kiskereskedelmi alkalmazottakat érinti, a feldolgozóiparban - például az autóiparban vagy a gyógyszergyártásba - is százezres nagyságrendben dolgoznak emberek hétvégén. A bérpótlék a mostani rendszerben nekik is jár, az pedig a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint igazságtalan lenne, ha kihagynák õket az emelési körbõl.