Ez pedig már csak azért is fontos, mert az év elején hatalmasat fékezett a magyar gazdaság, a görögök után mi voltunk az EU második legrosszabbul teljesítõ országa. A legfõbb oka a megtorpanásnak pedig az volt, hogy kifutottak az uniós beruházások. Emiatt például az elsõ három hónapban több mint negyedével, 27,6 százalékkal esett vissza az építõipar teljesítménye éves alapon.


A Magyar Nemzeti Bank most közölt havi fizetésimérleg-jelentésébõl viszont kiderült, hogy a legrosszabb idõszakon talán már túl vagyunk. Az uniós tõketranszferek összege ugyanis a mélypontot jelentõ februári 39 millióról 208 millió euróra, nagyjából 65 milliárd forintra ugrott.

Ugyanakkor a Portfolió azt írja, hogy a március végi ugrás vélhetõen még az elõzõ 2007-2013-as uniós ciklus beragadt kifizetéseihez köthetõ, és egyelõre egyetlen centyni EU-forrás sem jött az új, 2014-2020-as ciklus terhére a brüsszeli kasszából.

Közben itthon az új ciklusbeli kifizetések már a 35 milliárd forintot is elérték, így tehát az államkassza által elõre megfinanszírozott pályázati támogatások volumene egyre inkább kezd kinyílni.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese pont kedden beszélt arról, hogy a kormány kész elmenni a falig Brüsszellel szemben azért, hogy 2018-as választási év végéig lehívhassa az új ciklus támogatásainak döntõ részét. Az viszont elég nagy kérdés, hogy mi lesz velünk az után, hogy 2020 után nagyjából végleg kifutnak a jelentõsebb uniós támogatások.