A jelentés szerint a magyar bankrendszer elég sokkálló, van benne elég likviditás, és nincs olyan pénzintézet, aminek tõkebevonásra lenne szüksége, bár van olyan stresszforgatókönyv, ami szerint több bank sem tudná teljesíteni a kötelezõ 70 százalékos likviditási elõírást.  Bár tõke van a bankokban, abban elég nagy az eltérés a bankok között, hogy mennyire jövedelmezõen tudnak mûködni. A jelentés szerint
van pár nagyobb bank, amelynek a bevételei még a mûködési költségeket is alig tudják fedezni, nemhogy profitot tudnának elkönyvelni.

A bankok jövedelmezõségén tovább rontott az MNB legutóbbi kamatvágása is, ami úgy 20-30 milliárd forinttal rövidítette meg a bankokat. Ennek ellenére idén már 6, jövõre pedig 8-9 százalékos lehet a bankok tõkearányos megtérülése.

Az MNB szerint idén a vállalati hitelezés is elkezd majd feléledni, amit eddig leginkább a jegybank növekedési hitelprogramja tartott életben. A jelentés szerint a kkv-k hitelállománya 5-10 százalékkal, a vállalati hitelek állománya általában pedig 4-5 százalékkal bõvül majd. A lakossági hitelezés is élénkül, amit fõleg az otthonteremtési kedvezmények pörgethetnek majd föl, az új lakások vásárlására felvett hitelek értéke viszont egyelõre alacsony. A lakossági hitelek között viszont még mindig sok a lassan tisztuló jelzáloghitel, a nem teljesítõ hitelek aránya pedig 22,5 százalék. Ezeket az MNB szerint mindenképpen ki kellene pucolni a rendszerbõl minél hamarabb, hogy ne terheljék ezek tovább a bankrendszert.