| Utolsó módosítás: 2016-05-24 09:55:19 |
|
Furcsa jelenség, de megesik, hogy az ember birtoka igazából kisebb, mint hitte. Vagy nagyobb. És ez még csak nem is az õ hibája, hanem egy távoli hivatal több évtizedes sara, de ha egyszer szembejött a nagy bürokratikus igazság, akkor már nincs mit tenni, a valóságot kell ahhoz igazítani. Ha rossz a nyilvántartás, egy élelmes szomszéd könnyen lecsipegethet a tulajdonunkból, pont így járt egy esztergomi házaspár is, akiknek a sztoriján keresztül bemutatjuk, milyen kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat a földhivatal.  És ön összevetette a földhivatali ingatlannyilvántartást a földhivatali térképrajzzal, amikor telket vásárolt? Nem? Akkor lehetséges, hogy elõbb-utóbb rosszul jár, ha valaki másnak eszébe jut megtenni. Vagy éppen jól, akkor viszont a szomszédja szívhat. Elõfordul, hogy a földhivatal hanyagul tartja nyilván az adatokat, és ebbõl valamelyik érintett a végén rosszabbul jön ki, de ez persze semmiképp sem az állam, ahogy azt az alábbi történet is illusztrálja.
A Váczi házaspár 2001-ben telkeket vásárolt Esztergom külterületén. Rögtön hármat, mert a szóban forgó rész kisméretû, szántó besorolású nadrágszíjparcellákból áll, szóval egy pofásabb telekhez össze kellett nyitni belõlük néhányat.
2007-ben aztán Vácziék úgy döntöttek, három helyett mégis elég lesz két telek is, így az egyik szélsõt eladták. Ez a földhivatal ingatlannyilvántartási kivonata szerint egy 313 négyzetméteres földdarab, rajta egy kicsi házzal. Az új tulajdonos rövidesen továbbadta a telket valaki másnak, aki viszont már hosszabb távra megmaradt. Õ sokat tartózkodott a házban, a telket is használta egy kissé túl is terjeszkedve a megvásárolt területen – ezt könnyen megtehette, mivel csak egy egészen rövid szakaszon volt kerítés, az is jóval beljebb, mint a valós telekhatár –, errõl azonban szóban megállapodott Vácziékkal, így a dologból nem volt konfliktus.
Földhivatali nyilvántartások egymás ellen
Egészen 2015-ig, amikor Vácziék kaptak egy levelet a Komárom-Esztergom Megyei Földhivataltól, amelyben közölték velük: szomszédjuk eltérõnek találja a földhivatali adatokat és a szintén földhivatali térképrajzokat telkének méretére vonatkozóan, ezért 2014-ben felmérette a viszonyokat. A földmérésre Vácziékat nem hívták meg, nem is tudtak a dologról egy éven át, a dologról csak 2015-ben értesültek egy nekik is kiküldött határozat formájában. A határozatban az áll:
a korábban eladott 313 négyzetméteres telek a térképrajzon sokkal nagyobb, több mint 600 négyzetméter.
Persze nemcsak úgy önmagában, hanem Vácziék telkeinek kárára is.
Mikor egyéves csúszással megkapták az errõl szóló levelet, még azt hitték, hogy a földhivatal munkatársai csak elnézték a kerítésdarabot, vagy valami más félreértés történt, ezért kértek egy újabb földmérést, de ez sem zárult más eredménnyel. Ezek után a család a maga szakállára utánajárt a környék zavaros viszonyainak, majd írtak egy hivatalos levelet az intézménynek, amelyben a furcsaságokra kérdeztek rá.
Fotó: Olvasói fotó
Többek között olyasmikre voltak kíváncsiak, mivel bizonyítható, hogy az ingatlannyilvántartás van elírva, és nem a térkép, hogy miért nem tájékoztatták õket a 2014-es felmérésrõl, amit így véleményezni sem tudtak, és hogy hirtelen miért vált sürgõssé a javítás, miközben mint kiderült, gyakorlatilag az összes környékbeli telek földhivatalban nyilvántartott adatai teli vannak hibákkal.
A szomszéd telke mindig nagyobb
Arról is érdeklõdtek, hogyan történhet meg az adatbázis javítása a kárukra, miközben a vonatkozó 2012. évi XXLVI törvény szerint a földhivatal csak olyankor javíthatja bármikor a térképi adatbázist, ha a módosítás nem érint birtokviszonyokat. Ebben az esetben nyilvánvalóan nem errõl van szó: a telket korábban mindenki 313 négyzetméteresnek hitte, a vonatkozó szerzõdések is errõl a méretrõl szóltak, a vételárat pedig befolyásolta volna, ha a felek tudják, hogy valójában 657 négyzetméter birtoklására jogosít a majdani adásvételi szerzõdés. Ráadásul a telek szükséges nagyobbítása csak a szomszédos telek kárára valósulhat meg.
Ilyen, birtokviszonyokat is érintõ ügyekben csak érvényes bírói végzéssel vagy jogerõs közigazgatási határozattal lehet lépni. Határozat ugyan született – igaz, egy olyan bejárás után, amire a károsultakat meg sem hívták –, ami ellen lehetett volna fellebbezni 30 napig, de a beláthatatlanul hosszúra nyúló jogi procedúrától félve Vácziék ezzel a lehetõséggel nem éltek. Mivel éppen átminõsíttetni, majd eladni készültek a nyaralójukat, pont nagyon rosszkor jött volna nekik egy akár többéves bírósági ügy, ami kivonja a forgalomból a telkeket.
A földhivatalnak írt levelükre válasz nem érkezett, a következõ jelzés a hatóság felõl egy újabb, ezúttal már végleges határozat volt, ami 2016 márciusában érkezett, és amelyben közölték: egy 1970-es dokumentum alapján kisakkozták, hogy a birtokviszonyok már évtizedek óta tévesen alakultak, eltérés van a nyilvántartásban iktatott méret és térképrajz között, ilyen esetekben pedig a polgári törvénykönyv 2013. évi V. törvénye alapján a térképrajz a mérvadó. Tehát a szóban forgó telek valóban több mint kétszer akkora, mint korábban hitték.
Fotó: Olvasói fotó
A földhivatal szerint ezt valahogyan most már rendezni kellett, így a kettõvel odébb levõ telekbõl is lecsíptek még 100 négyzetmétert, ezért kártérítést nem kaptak. A végsõ határozat ellen ugyanazért nem fellebbeztek, mint a korábbi esetben, 2016-ban mindenképp szerették volna lezavarni a telkeik eladását, így inkább lemondtak az egészrõl.
Kiszúrhat magával, ha nem ellenõrzi az összes nyilvántartást
Dióhéjban tehát Vácziéknak volt egy 313 négyzetméteres telkük, ami igazából 657 négyzetméter volt, de õk – sõt, minden korábbi tulajdonos az elmúlt évtizedekben – 313 négyzetméter tudatában és áráért vették majd adták tovább. Ez nekik éppen most szívás, ha viszont itt per indulna, akkor azon kívül, hogy még akár évekig várhatnának a telkeik eladásával, akár 1970 óta minden tulaj adásvételije semmis lehetne, mert a törvény kimondja, nem a nyilvántartás a mérvadó, hanem a rajz. A szerzõdések pedig nem a valós adatok alapján köttettek, ami nagyon furcsa jogi helyzetet eredményezne.
Logikusnak tûnne, hogy ha az állami szervek hibás nyilvántartása miatt olyan helyzet áll elõ, amelyben a két telekszomszéd tulajdonjoga csak egymás kárára érvényesíthetõ, akkor az állam fizessen kártérítést annak a félnek, aki végül az eljárás elszenvedõje lesz, a határozat azonban nem rendelkezik ilyesmirõl. A konkrét ügyrõl, illetve arról, hogy mennyire lehet jellemzõ az ilyen jellegû hiba a rendszerben megkérdeztük a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatalt és a földhivatalok felettes szerveként mûködõ Földmûvelésügyi Minisztériumi fõosztályt is, de egyelõre nem kaptunk választ.
Ebben az esetben nincs szó különösebben nagy értékrõl, de ugyanezen logika mentén súlyosabb esetek is elõfordulhatnak, így talán akkor tesszük a legjobbat magunkkal, ha ingatlanvásárláskor az ingatlannyilvántartási adatok mellett minden esetben kikérjük a térképrajzokat is, vagy akár földmérõt hívatunk – biztos, ami biztos.
(Borítókép: Látkép Esztergom külterületérõl. Fotó: Google Street View)
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
| Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
Kedvenc hírek
