Elõzõ írásunkban  elmagyaráztuk, hogy egy befektetési alapnak rendkívül nehéz – és legtöbbször nem is sikerül – hosszú távon magasabb hozamot elérnie, mint ha egyszerûen a tõzsdeindexbe fektetne. Ezért némi csodálkozással vettük észre, hogy mennyire jól teljesítenek nálunk a kelet-európai részvényekbe fektetõ alapok.
A blogról
A Defacto blog szerzõi közgazdászok, szerkesztõi Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kõszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Defacto


Az elsõ ábra a Magyarországon forgalmazott alapok közül a magyar, kelet-európai, illetve egyesült államokbeli részvényekbe fektetõ alapok ötéves átlagos hozamát mutatja a referenciahozamukhoz képest. A referenciahozam az alap stratégiáját tükrözõ, általában több tõzsdeindexbõl álló összetételét az alap közli.


Az elmúlt öt év során egy tipikus magyar részvényekre szakosodó alap 6,1 százalékkal múlta alul a referenciahozamot, egy átlagos egyesült államokbeli részvényekbe fektetõ alap pedig 16,1 százalékkal. Mint korábban írtuk, ez az általánosabban is megfigyelt jelenség nagyrészt az alapkezelõi költségekkel magyarázható. Van viszont egy kakukktojás: egy tipikus kelet-európai részvényekre szakosodott alap 6,7 százalékkal felülmúlta a referenciahozamot.

Tényleg ilyen okosak a kelet-európai részvényekbe fektetõ alapkezelõk? Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, elõször azt kell megértenünk, hogy milyen formában térül meg a befektetésünk, ha részvényt vásárolunk.

Egyfelõl a részvény árának változásával nyerünk vagy vesztünk. Másfelõl a vállalat profitjából is részesülünk, osztalék formájában. Ezért csak akkor kapunk reális képet egy alap teljesítményérõl, ha olyan referenciahozamhoz viszonyítjuk, ami tartalmazza az osztalékot. A magyar BUX és az amerikai S&P500 indexek ilyenek. Viszont a kelet-európai CETOP20 index csak a részvények árváltozását méri, az osztalékot nem veszi figyelembe. Ha tehát a részvények sok osztalékot fizetnek, nagyon könnyû az alapkezelõnek jobb hozamot elérnie a referenciahozamnál, hiszen az õ hozama az osztalékot is tartalmazza, míg az általa használt referenciahozam nem.

Számít ez a látszólag kicsi különbség? A második ábra azt mutatja, hogyan teljesítenek az egyes alapok az osztalék figyelembevételével.


A magyar és egyesült államokbeli részvényekre szakosodott alapok teljesítménye ugyanúgy néz ki, mint az elsõ ábrán. A kelet-európai részvényekbe fektetõ alapok teljesítménye azonban most már nem annyira meggyõzõ: ezek az alapok 11,7 százalékkal múlják alul a referenciahozamot. A kelet-európai alapoknál az elsõ és második ábra között mutatkozó tetemes, 18,4 százaléknyi különbség az öt évnyi osztaléknak tudható be.

Képzett közgazdászként sem volt egyszerû rájönni a turpisságra, hogy a látszat csal és a kelet-európai részvényekbe fektetõ alapkezelõk mégsem olyan tehetségesek. Egy átlagos befektetõtõl aligha lehet elvárni, hogy rájöjjön ilyesmire. Egyfelõl biztatnánk a CETOP20 indexet jegyzõ Budapesti Értéktõzsdét, hogy az indexet az osztalék figyelembevételével, azaz teljes hozam indexként is számolja. De ez önmagában nem elég: ilyen esetekben az állami szabályozásnak nagy szerepe van. A befektetési alapokat úgy kell szabályozni, hogy a referenciahozamot tényleg referenciahozamként lehessen értelmezni. Ez akkor valósul meg, ha kötelezõ az alap pénzét a referenciahozamhoz hasonlóan befektetni és csak olyan referenciaindexeket lehet használni, amik tartalmazzák az osztalékokat.
Módszertan

Olyan befektetési alapokat vettünk figyelembe, amelyek csak magyar, kelet-európai és egyesült államokbeli részvényekbe fektetnek, nem próbálják a deviza-kockázatot fedezni, és legalább 5 éves múltra tekintenek vissza. Minden alapnál csak a kisbefektetõknek forgalmazott befektetési jegyeket vettük figyelembe, így 2 egyesült államokbeli, 7 kelet-európai és 6 magyar részvényekre szakosodott befektetési alapot vizsgáltunk. Minden egyes alapnál megnéztük, hogy mennyi pénzünk lenne 5 év után, ha az alapba fektettünk volna, illetve ha az adott alap által megadott referenciahozamon fektettünk volna be. Mindhárom csoportban kiszámoltuk, hogy 5 év után százalékosan mennyivel lesz kevesebb pénzünk az alapban, mint ha a referenciahozamon fektettünk volna be. Ez látható az elsõ ábrán. Majd összegyûjtöttük a kelet-európai CETOP20 indexbe tartozó cégek összes osztalék-fizetését az elmúlt  5 évben, és újraszámoltuk a CETOP20 indexet mint teljes hozam indexet. Ezután újra kiszámoltuk az alapok hozamát a referenciához képest, ez látható a második ábrán.