A távoltartás "nem váltotta be az eredetileg hozzá fûzött várakozásokat", áll a büntetõreform utolsó hiányzó láncszeme, az új büntetõeljárási kódex pár hete nyilvánosságra hozott tervezetében, az indoklásban, amikor az okokat sorolják, miért van szükség változásra. Az új törvény, amely a terv szerint 2018. január 1-jén lépne hatályba, több lényeges ponton hozzányúlna a távoltartás szabályaihoz.

A köztudatba ez nem igazán ment át, de valójában többféle távoltartás létezik:
Van az a fajtája, ami kifejezetten azt célozza, hogy azonnali védelmet nyújtson a családon belüli erõszak áldozatainak, és nincs hozzá szükség arra, hogy büntetõügy kezdõdjön vagy bárki feljelentést tegyen: ez a rendõrség által elrendelhetõ 72 órás ideiglenes megelõzõ távoltartás és a bíróság által elrendelhetõ, maximum 60 napos megelõzõ távoltartás.
És van az a fajtája, amelyet csak akkor lehet elrendelni, ha már folyik egy büntetõeljárás. Ez kényszerintézkedés, olyasmi, mint mondjuk a házi õrizet.
Bokaperec, plusz idõ

Az új büntetõeljárási kódex ennek, az utóbbinak a szabályait reformálná meg. Az egyik újítás, hogy a törvény lehetõvé tenné "a terhelt mozgását nyomon követõ technikai eszköz alkalmazását", vagyis olyan elektronikus bokaperecet lehetne használni a távoltartás betartatásához is, mint amilyet most a házi õrizetesekre vagy a reintegrációs õrizetre hazaengedett rabokra tesznek. A bokapereccel azt nem lehetne ellenõrizni, hogy az illetõ egy bizonyos személyhez, mondjuk a volt feleségéhez nem megy-e közel, de azt igen, hogy adott konkrét helyektõl, például a nõ lakásától, a munkahelyétõl, a gyerek iskolájától távol marad-e.

Fotó: Kovács Attila / MTI

Ami még fontosabb változás lenne, az a távoltartás idejének kiterjesztése. Ha a távoltartást még a vádemelés elõtt rendelik el, alapból addig tartana, amíg az elsõfokú bíróság nem határoz valamit róla még a tárgyalás elõkészítésekor. Ha netán az eltelt idõ átlépné a fél évet (mert fél év alatt még a vádemelésig sem jutnak el), akkor sem szûnne meg automatikusan a távoltartás, csak a bíróság megvizsgálná, hogy indokolt-e még fenntartani. Ha a vádemelés után rendelnék el a távoltartást, egészen addig tartana, amíg meg nem születik a büntetõügyben az elsõfokú ítélet.

Ez elég nagy ugrás lenne ahhoz képest, hogy most a távoltartást a bíróság 10 és 60 nap közti idõre rendelheti el.
Elvétve alkalmazzák

A mostani rendszerben elérhetõ távoltartást a bírák nagyon ritkán alkalmazzák. Az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról elérhetõ statisztikák szerint
gyakorlatilag két kézen meg lehet számolni,

évente hány jogerõsen elítélt felnõttet sújtottak távoltartás kényszerintézkedéssel.

2015 elsõ félélévében 8-an voltak, épp úgy, mint 2014-ben egész évben, 2013-ban pedig 6-an. A túlnyomó többségük (22-bõl 18) férfi volt, és egyébként olyan bûncselekményekért ítélték el végül õket, mint zaklatás, testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, szexuális erõszak és garázdaság.
Vasárnap demonstráció

Közben a családon belüli erõszak ellen küzdõ szervezetek vasárnapra, június 26-ra figyelemfelhívó akciót terveznek, a tavalyi után ez lesz a második Angyalhír séta. A megmozdulás kezdeményezõje Seres Barbara, az a gyászoló anya, akinek tavaly januárban hat hónapos kisfiát az apja ledobta egy budai ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. Seres Barbara szerint a fiának, Ádámnak "azért kellett meghalnia, mert a magyar jogi és ellátórendszer nem tudta õt megvédeni a bántalmazó apával szemben".

Az Angyalhír közleménye felidézi, hogyan próbált az anya segítséget kérni a tragédia elõtt, de hiába. Sorolják: a családsegítõ több száz kilométerre az otthonától ajánlott neki férõhelyet, távoltartást nem rendeltek el, és miután a nagymama feljelentette a férfit, amikor az elõször próbálta kidobni az ablakon a kisbabát, a bíróság végül felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és arra is figyelmeztette az anyát, hogy köteles a kapcsolattartást biztosítani az apa számára. Ez mindössze 6 nappal elõzte meg a baba meggyilkolását.

Az Angyalhír séta, melynek résztvevõi valódi védelmet követelnek a veszélyben lévõknek, vasárnap délután háromkor a Clark Ádám térrõl indul. A menet a Bazilikáig vonul, ahol a csatlakozó civil szervezetek, a Nõkért, a Patent, a NANE Egyesült és az Újrakezdés csoport képviselõi mondanak beszédet. Útközben a Lánchídról száz fehér léggömböt fognak felengedni az áldozatok emlékére.
Ha önt vagy ismerõsét, rokonát erõszak éri a kapcsolatában, akkor hívja ezeket a segélyvonalakat: 06-40-630-006 (hétfõnként 10–14, szerdánként 14–18, péntekenként 10–14 óráig), 06-80-505-101 (este 6 és 10 között szerda és hétvége kivételével)