A szakértõ azt mondta, egészen biztosan földrengésszerû változásokat fog elindítani az unióból kilépésrõl döntõ népszavazás. A változások kiszámíthatatlanságát úgy érzékeltette: “fejest ugrunk a sötétségbe”. Az biztos, hogy a brit belpolitikában, az Egyesült Királyság alkotmányos rendszerében, uniós kapcsolataiban, valamint a brit gazdaság és a világgazdaság többi résztvevõje közötti kapcsolatokban egyaránt alapvetõ változások lesznek – jelentette ki.

Hozzátette: valószínû, hogy hamarosan választásokat kell kiírni az Egyesült Királyságban, mert valakinek tiszta felhatalmazással kell rendelkeznie az unióval való tárgyaláshoz. Ezután jöhetnek az olyan alkotmányos kérdések, mint az esetleges újabb skót népszavazás a kiválásról, illetve akár Észak-Írország hasonló elképzelése is elõtérbe kerülhet, hiszen ott is nagyon támogatták a bennmaradást. Mindezek után következhet az egyezkedés az unióval.

Gálik Zoltán azt is fontos kérdésnek nevezte, hogy milyen utat választ ezután Nagy-Britannia a tárgyalásokon. Vajon a világkereskedelmi szervezet szabályai alapján történõ kapcsolatra törekszik – amelynek értelmében vámok lesznek például az autóiparukon – vagy megpróbálják a norvég utat, amely az Európai Gazdasági Térségen keresztül hozzáenged a közös piachoz? – tette fel a kérdést. Kitért arra, hogy a svájci modellt is választhatják, de abban az esetben a londoni tõzsde érdekeit nem tudnák úgy képviselni, ahogy szeretnék.

Megjegyezte: az európai elitnek is intõ jel lehet, hogy a parlamentben csak néhány képviselõvel jelen lévõ Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) úgy tudott erõt kovácsolni e kampány mögé, hogy racionális helyett érzelmi témákat – bevándorlás, régi típusú szuverenitás visszahozása – pendített meg, és az emberek hallgattak erre.

A britek számára vonzónak bizonyuló szuverenitásról a szakértõ azt mondta: a mai világban a függetlenség nem gyakorolható úgy, ahogy például ötven évvel ezelõtt.