A konkrét esetben egy drogügyben folyó nyomozáshoz lett volna szükség olyan adatokra, amik a Microsoft egyik Írországban levõ szerverén vannak. A cég megtagadta a hozzáférést, a minisztérium perelt, és vesztett (viszont valószínûleg fellebbezni fog, és a legfelsõbb bíróságig megy az üggyel).

Az ügyben több konkurens cég is kiállt a Microsoft mellett, például az Amazon, a Cisco, sõt az õsellenség Apple is. Az ítélet után azt nyilatkozták, ez nagy gyõzelem a személyes adatok védelme szempontjából, mivel a globális cégek felhasználói így biztosak lehetnek benne, hogy csak a saját országuk hatóságainak kell felelniük. A konkrét esetben az amerikai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk egy európai állampolgár digitális jogait.

Az ellenoldalon azonban egyre hangosabbak azok az aggályok, amelyek szerint a felhõszolgáltatások és a titkosító technológiák bûnözõk számára nyújtanak biztonságos búvóhelyet az interneten. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy ideje lenne a vonatkozó amerikai törvényt modernizálni, ugyanis annak alapjai 1986-ra datálódnak, amikor a törvényalkotó még el sem tudott képzelni olyan adatvédelmi helyzeteket és konfliktusokat, amelyek ma mindennaposak az interneten.