E mint energia, E mint ember, és E mint e betû. Na nem mintha problémám lenne az ábécé egyik betûjével, de azért amikor nyolcat látok egy termék csomagolásán mögötte számjegyekkel, az azért már felháborít.

Volt egy idõszak, amikor dívott végigpásztázni szemünkkel az összetétel felirat utáni szavakat, mostanra azonban már sokszor nem is próbálkozom, mert inkább kódfejtõ kellene a megértéséhez.
Ami be van csomagolva, abban van valami mû, amelyrõl homályos képzetünk van csupán, hogy csak tartósít vagy egy úttal meg is mérgez- persze csak túlzott fogyasztás esetén. Na de sebaj, bedobjuk a kosárba a kekszet, a chipset, amit kirakunk otthon az asztalra, és azonnal hozzásegítettük családunkat a mihamarabbi halálhoz.

Újonnan azonban már nem csak az E-kkel kell vigyázni, egy debreceni üzletben ugyanis találtak a héten melaminos sajtos mogyorót. Aki nem tudná, ez a tejeredetû adalékanyagokban lehet, kínai termékekben pedig mostanság elég gyakori az elõfordulási esélye. Keleten már annyira megijedtek, hogy kizárólag szójatejet isznak.

De amikor úgy gondoljuk, hogy „Na most nagyon egészségesen vásárolunk!”, és gyümölccsel, zöldséggel lepjük meg szeretteinket, akkor sem cselekszünk sokkal jobban, mint az elsõ esetben, hiszen nem természetes anyag mindenben van, lassan már abban is, ami a fáról lehull.

A permetezõszer, a ki tudja, milyen összetételû vegyszeradag is bekerül szervezetünkbe, s lám- lám, semmivel sem vagyunk elõrébb.

Elõbb utóbb minden mérgezõvé válik, s lassan elkezdhetünk készülõdni a fotoszintetizálára.

Persze csak akkor, ha addigra nem romboljuk szét teljesen az ózonréteget, hisz akkor már onnan is csak a káros sugarak jutnak el hozzánk.