A válasz nagyon tömören kábé és nem igazán, de ennél bonyolultabb a dolog.

A kérdésre az MTA friss, Munkaerõpiaci Tükör 2015 címû kiadványában ad hosszabb statisztikákkal alátámasztott választ Chris Moreh, a Southamptoni Egyetem népesedéstudományi központjának kutatója.
Fotó: Peter Macdiarmid

Moreh tanulmánya a brit statisztikai hivatal negyedévi munkaerõpiaci felmérése alapján vizsgálja, hogy milyen szektorokban dolgoztak a bevándorlók Nagy-Britanniában 2007 és 2015 között. Ebbõl elõször is az látszik, hogy a magyarok és a más, 2004 óta csatlakozott kelet-európai országokból odavándoroltak döntõ többsége dolgozik, az aktívak aránya a magyaroknál 82,5, a többieknél 80 százalék. Hivatalosan csak a kinti magyarok 4,7 százaléka munkanélküli, a rajtuk kívül nem aktívan dolgozó 12,8 százalék vagy tanuló, vagy háztartást vezet, vagy nyugdíjas.

No de a nagy kérdés:
Tényleg mosogatnak és felszolgálnak a magyarok? Hát, arányaiban a legtöbben, a minta 26,5 százaléka igen, vagy legalábbis a vendéglátásban dolgozik.

De ezen kívül viszonylag sokan dolgoznak a kereskedelemben, az ingatlanpiacon (nem az építõiparban, ott nem olyan sokan), és az egészségügyben.


Ez önmagában annyira azért nem meglepõ, az viszont érdekes, hogy ez eléggé eltér attól, amit a más keleti uniós tagállamokból érkezõk, vagy úgy általában a bevándorlók csinálnak. A többi 11 2004 után csatlakozott országból érkezõk legnagyobb arányban a feldolgozóiparban dolgoznak, vagyis közel negyedük gyári melós. A magyaroknál jóval nagyobb arányban dolgoznak az építõiparban, viszont sokkal kisebb arányban dolgoznak a vendéglátásban vagy az egészségügyben.

Megint más területekre mennek az EU-n kívülrõl érkezõ külföldiek, akiknek 18,9 százaléka az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozik, a vendéglátásban viszont csak 10,3, az iparban pedig 8,2 százalékuk talált munkát.