Rengeteg ház és lakás üresen áll Magyarországon, és hiába lenne hatalmas igény a bérelhetõ lakásokra, mégsem adják ki ezeket. Az ellentmondás csak látszólagos, valójában leginkább a falvak kezdenek kiürülni, ahol az ingatlanok alig érnek valamit, miközben a többség a városba költözne, ahol egyre drágább lakáshoz jutni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített egy elég részletes kutatást a magyarországi lakáskörülményekrõl, amelybõl az elmúlt 10 év trendjeire lehet rálátni. Ez a tíz év különösen fordulatos volt az ingatlanpiacon. 2005-ig tartott a rendszerváltás utáni elsõ nagy lakáspiaci fellendülés, aminek a 2008-as válság vetett véget. Jött a hitelválság és a lakáspiac visszaesése, ami az ország egyes részein az ingatlanok drasztikus mértékû elértéktelenedésével járt együtt.
Csaknem minden hetedik lakás üres

Az egyik legérdekesebb kutatási eredmény, hogy kiderült, tovább nõtt az üres lakások aránya az országban.
Az országban található nagyjából 4,4 millió lakás 12,7 százalékában, közel 560 ezer lakásban nem lakik senki.

Ezzel egy hosszabb ideje tartó trend folytatódik, hiszen amíg a nyolcvanas évek végén az üres lakások aránya még csak öt százalék volt, ez az arány 2001-re 9,2, 2011-re pedig 10,9 százalékra, most pedig még tovább nõtt.

Az üres lakásoknak csak a kisebbik részében azért nem lakik senki, mert éppen árulják: mindössze 100-120 ezerre becsülhetõ azoknak az üres lakásoknak a száma, amelyeket tulajdonosa próbál értékesíteni. Ezek közül egyébként nagyjából a lakások háromnegyedét már több mint egy éve nem tudják eladni.

Fõleg a falvak néptelenednek el, ahogy az ábrán is látszik, 50 ezer fõ alatt minél kisebb egy település, annál nagyobb arányban vannak benne üres ingatlanok. Amelyik településen ezernél is kevesebben laknak, ott átlagosan minden ötödik ingatlan üres.

Az üres lakások megoszlása földrajzilag is egyenlõtlen az országon belül: amíg ugyanis Budapesten csak a lakások hét százaléka lakatlan, addig Észak-Magyarországon ugyanez az arány 18 százalék, de az ország többi régiójában is 15 százalék feletti.


Az üres lakások nagy része nem túl értékes, nagyrészt olyan környékeken vannak, ahol amúgy is olcsó az ingatlan. Például azokon a településeken, ahol a lakások átlagosan 3 millió forint alatt mennek el, már minden negyedik-ötödik lakás üresen áll. Ezeket az üres lakásokat már nem is próbálják eladni, mert annyira nincs rájuk kereslet. Az üresen álló lakások tulajdonosainak fele nem is árulja a lakását, azt gondolja, hogy késõbb még szüksége lehet rá.
Többen bérelnek lakást

Országa válogatja, hogy a lakosság inkább bérelt, vagy saját lakásban szeret lakni: Magyarország alapvetõen az utóbbiba tartozik. A tanulmányból viszont az derült ki, hogy kis mértékben bár, de nõtt a lakásbérlés aránya a lakástulajdonlás rovására:
Budapesten a háztartások 10, országosan pedig a hat százaléka él bérelt lakásban.

Ugyanez az arány 2011-ben országosan még csak négy százalék volt. 


Az összes lakás három százaléka önkormányzati bérlakás: ezeket inkább alacsonyabb keresetûek bérlik. Az alacsony keresetûek körében viszont a magánlakás bérlése is elterjedt, ami részben azért is van, mert sokan a devizahitelek miatt saját lakásból bérlakásba kényszerültek költözni. Az ábrán az látszik, hogy minél kisebb egy település, az ott élõk annál kisebb arányban bérlik a lakást, amiben élnek.


A kutatásból az is kiderül, hogy a magas jövedelmûek körében is népszerû a lakásbérlés, amit viszont inkább a gazdagabb lakásbérlõk élethelyzete magyaráz, tehát például az, hogy nem terveznek hosszú távra a lakással. A közepes jövedelmûek viszont csak ritkábban bérelnek lakást.


Leginkább az egyedülálló szülõk és a fiatal vagy középkorú egyedülállók bérelnek lakást, de a gyerektelen párok között is népszerû a bérlés. Az idõsebbek között, és az olyan családok esetében, ahol több generáció él együtt, a saját lakás a népszerûbb.
Fel kéne újítani egy-két dolgot

Tavaly csak kevesebb mint a lakások negyven százalékában voltak a lakók elégedettek a lakás minõségével (2003-ban még 44 százalék volt ez az arány). A legtöbb baj az épületek állagával és hõszigetelésével volt, de
a megkérdezettek harmada szerint szükség lenne a lakásában a nyílászárók cseréjére, vagy a tetõ szigetelésére, cseréjére, vagy javítására
a lakások 11 százalékában azt is megemlítették, hogy fel kéne újítani a fûtési rendszert.
de gyakran emlegették a padlót, a pincét, a vezetékeket, és a kéményt, amikor arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy mit kellene felújítani vagy cserélni a lakásban.

Magyarországon minden tizedik lakásban van klíma a felmérés szerint, de minden negyedik lakásban lenne rá igény – a lakótelepeken az átlagnál nagyobb mértékben, nekik épp csak pénzük nincs rá. A legjobb állapotban a családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak, a legrosszabban pedig a városi bérházak, és a hagyományos építésû parasztházak.


Amíg a rendszerváltás utáni években sok lakásban még a közmûvek bevezetése volt a fõ felújítási projekt, az utóbbi tíz évben már inkább a nyílászárók cseréje volt, amire az emberek költöttek: ez 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette, de tetõcserére és tetõjavításra vagy a falak tatarozására, illetve külsõ hõszigetelésre is sok háztartásban sort kerítettek. A közmûveket érintõ felújítási projektek közül csak a csatornázás érintett nagyobb számú lakást, fõleg olyanokat, amik családi házakban, régi parasztházakban vannak.
Mennyire elégedettek a lakásokkal a háztartások?

A háztartások 13 százaléka, csaknem 500 ezer háztartás nem szívesen lakik abban a lakásban, ahol lakik, vagy nem szereti a környéket, ahol a lakás van. Ez viszonylag nagy javulást jelent 2003-hoz képest, akkor ugyanis egymillió háztartásban nyilatkoztak hasonlóan. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján további kutatást igényelne az, hogy kiderüljön, hogy mi ennek a változásnak az oka, de ötlet szintjén felmerült, hogy esetleg arról van szó, hogy a háztartások nem említenek meg olyan problémákat, amikrõl azt gondolják, hogy nem tudják õket megoldani.


2003-hoz képest arányaiban viszont nõtt azoknak az aránya, akik a lakásuk állapota miatt nem elégedettek a lakásukkal, és azoknak is nagyobb az aránya, akik a szomszédaikkal nincsenek megelégedve.

2005 óta a legtöbben azért költöztek új lakásba, mert megházasodtak/elváltak, vagy összeköltöztek/szétköltöztek a barátjukkal/barátnõjükkel, vagy elköltöztek a szüleiktõl. Egy viszonylag újszerû dolog, hogy megnõtt a munkalehetõségek miatti költözések aránya 2008 óta, vagyis kicsit mobilabb lett az ország.


A felmérésben azt is megkérdezték, hogy kinek milyen tervei vannak költözéssel kapcsolatban a következõ három évben. Ebbõl az derült ki, hogy a legtöbb költözést tervezõ önállóan lakna, sokan pedig azért költöznének el, hogy családi házban lakhassanak. Ahogy korábban is, most is sokan költöznének házasság és/vagy összeköltözés, vagy jobb munkalehetõség miatt.