A FAZ az Európai Bizottság adataira alapozó cikke szerint 2015-ben Németország 14,3 milliárd euróval többet fizetett be az uniós büdzsébe, mint amennyi pénzt kapott onnan, ez csökkenés az egy évvel korábbi 15,5 milliárd eurós rekordhoz képest, de így is Németország a legnagyobb nettó befizetõ.
A második helyen Nagy-Britannia áll 11,5 milliárd euróval,

ami ugyan részben egyszeri tételeknek, korábbi fizetési elmaradások pótlásának tulajdonítható, de nagyságrendileg megmutatja, mekkora lyukat kell majd betömni a közös költségvetésben a brexit  után.  A nettó befizetõk rangsorában a harmadik helyen Franciaország áll 5,5 milliárd euróval, a negyedik Hollandia 3,7 milliárd euróval, az ötödik Olaszország 2,6 milliárd euróval.

A költségvetés nettó haszonélvezõinek sorát Lengyelország vezeti, amely a befizetéseinél 9,4 milliárd euróval több pénzt kapott a közös forrásból. A második Csehország 5,7 milliárd euróval, a harmadik Románia 5,2 milliárd euróval, a negyedik Görögország 4,9 milliárd euróval,
az ötödik Magyarország 4,6 milliárd euróval.

Az uniós költségvetés 2015-ben 145 milliárd eurót tett ki. Háromnegyedét agrártámogatásokra fordították. A költségvetés bevételeinek több mint 80 százaléka tagállami befizetésekbõl, további 13 százaléka pedig saját forrásból, mindenekelõtt a vámbevételekbõl származott. Mindezen kívül a tagviszonnyal nem rendelkezõ országok - például Norvégia - befizetéseibõl és a versenyjogi eljárásokban kiszabott büntetésekbõl fedezték a közös büdzsé kiadásait.