töredékére csökkent a málna hazai termõterülete és a következõ években valószínûleg meg  is szûnik a hazai termesztés. 

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség mára másfél-kétezer tonnára csökkent.

Csizmadia szerint részben errõl is a munkaerõhiány tehet: A nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást, hát még a kisebbekre. A dolgozók bére pedig egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, a 600 forintért eladható egy kiló gyümölcs árából 120 forintot a munkaerõköltség visz el,  így pedig már nem nagyon éri meg termeszteni. Szerbiában, Romániában és Ukrajnában viszont ennél jóval olcsóbban dolgoznak az ültetvényeken.

A probléma minden nagy kézimunka igényû növénynél, így például a szamócánál is érzékelhetõ. Sõt, Csizmadia szerint a szamócánál még rosszabb a helyzet, 200 forintért termelik és 400 forintért tudják a nagybani piacon eladni a termelõk. Megoldás pedig nincs, a növekvõ munkaerõköltségeket ugyanis nem fogják kifizetni a fogyasztók. Ha 400 helyett 1000 forintért lehetne eladni a szamóca kilóját, akkor megérné, a vásárlók viszont egyelõre nem fogadják el az áremelést.

Teljesen azért nem tûnik majd el a málna és a szamóca a magyar földrõl, Csizmadia szerint pár õstermelõ amolyan hobbi szinten még tarthat majd málnát a ház mellett úgy mint régen, de az ipari felhasználásra termelõ ültetvények  a Börzsöny lábánál, Nógrád, Pest és Somogy megyében el fognak tûnni.