A konjunktúraindex a júliusi 0,0 pontról mínusz 3,9 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 5,6 pontról 1,2 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 16,1 pontról visszaesett mínusz 18,6 pontra augusztusban. 

Ez nagyjából annyit jelent, hogy a cégek és a fogyasztók is kevésbé optimisták, mint idén bármikor, azaz a most látható üzleti folyamatok és az ezekbõl táplálkozó kilátások a magyar gazdaság lassulását feltételezik. Ebbõl fakadóan pedig kevesebb embert akarnak majd felvenni.

Augusztusban az üzleti szférán belül mind a négy vizsgált ágazat várakozása kisebb-nagyobb mértékben romlott.
Az ipari bizalmi index számottevõen csökkent, értéke lényegében visszatért a májusi szintre. Egyaránt romlott az elmúlt idõszaki termelési helyzet megítélése és a közeljövõre vonatkozó termelési kilátás is.
Mindez arra utalhat, hogy a nyáron alacsony fordulatszámon pöröghetett a szektor, viszont az exportrendelési számok nem jeleznek fordulatot a növekedési trendben.
Az építõipari bizalmi index - július után - augusztusban is csökkent, e mutató értéke három éves mélypontra süllyedt. Az elõzõ háromhavi termelés megítélése augusztusban némileg javult, viszont a rendelésállományé érezhetõen kedvezõtlenebb lett. Ez azért is érdekes, mert amúgy az építõiparban (az uniós források lassú felpörgése, illetve a lakáspiac beindulása miatt) mindeddig a rendelésállomány felépülését tapasztalhattuk.
A kereskedelmi bizalmi index értéke tovább csökkent, 2013 novembere óta elõször került negatív tartományba. Az index adatai pedig ellentmondanak annak a kormány által sokat hangoztatott feltételezésnek, hogy a lakossági fogyasztás, és vele párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom is élénkül.
A szolgáltatói bizalmi index értéke - a júliusi jelentõs emelkedés után - augusztusban, de még így is meghaladja a májusi-júniusi szinteket.

A fenti konjunktúramutatóknak nincs sok hónapra elõremutató elõrejelzõ tulajdonságuk, ezért egyelõre inkább csak azt sugallják, hogy a nyár nem lehetett erõs idõszaka a magyar gazdaságnak. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a 2016-os évben elsõsorban a 3. negyedévi teljesítménytõl lehetett azt várni, hogy az idei GDP-növekedést feljebb húzza a gyenge elsõ negyedévi eredmények után.

Az indexbõl az is kiderült, hogy:
A foglalkoztatási szándék mind a négy ágazatban gyengült, különösen erõteljes volt a romlás a szolgáltatószektorban.
A négy vizsgált szektor átlagos várakozását kifejezõ mutató 30 havi mélypontra került.
A lakosság munkanélküliségtõl való félelme viszont kissé mérséklõdött.
Az áremelési szándék az iparban és az építõiparban nem változott, a kereskedelem kissé gyengült, míg a szolgáltatások terén erõsödött.
A lakosság körében kissé romlottak a magyar gazdaság közeljövõben várható helyzetére vonatkozó kilátások.

A magyar gazdaság közeljövõben várható helyzetének megítélése augusztusban mind a négy vizsgált ágazatban látványosan javult, ami alapján inkább néhány gyengébb hónapról lehetett szó a gazdaságban, mintsem kedvezõtlen fordulatról.