A legtöbb megkeresés Németországból érkezett, de Ausztria, Franciaország és az Egyesült Királyság is nagy számban kívánt élni a dublini rendeletben lévõ visszaküldési lehetõséggel. Idén augusztus 15-ig 19,5 ezer visszatoloncolási kérvény érkezett, ebbõl több mint 7 ezret Ausztria küldött hazánknak - a négy visszavett menekültet is õk küldték vissza. A migránsok azonban nem maradtak az országban, a tárca közlése szerint ugyanis azonnal tovább szállítjuk õket oda, ahonnan jöttek, erre ugyanis szerzõdésünk van a nyugat-balkáni országokkal.

A magyar kormány általában azért nem tesz eleget a kéréseknek, mert álláspontjuk szerint ezek a menekültek Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem regisztráltak is ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni õket. Mint a minisztérium a lappal közölte, Görögország nem tartotta be a játékszabályokat a regisztráció elmulasztásával, de ezért Magyarország nem büntethetõ.

Az ENSZ menekültügyi szervezete júliusban szót emelt a magyar gyakorlat ellen, mivel szerintük a menekültek visszatoloncolása Szerbiába emzetközi egyezményekbe ütközik. Kritizálták azt is, hogy a magyar kormány 800 menekültet tart a szabad ég alatt, szállás, vécék és víz nélkül a tranzitzónák elõtt.