A tájékoztató azért érdekes, mert nõtt a lakásépítési kedv, mióta az új lakások értékesítésének áfaterhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának feltétele az, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150 m²-t, egylakásos ingatlanban pedig a 300 m²-t.

A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mi is tartozik bele az „összes hasznos alapterület” fogalmába. Egy évközi törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy ezt a fogalmat az OTÉK értelmezõ rendelkezései alapján kell megítélni, amely alapján a beépített területek akkor számítanak bele az ingatlan hasznos alapterületébe, ha azok belmagassága eléri az 1,9 métert.

A pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában az NGM ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte: e szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1,9 méter. Arról azonban mintha nem vett volna tudomást, hogy az ilyen épületrészeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhetõ.

Ez az értelmezés hidegzuhanyként érintette az építõszakmát. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból. A plusz 22 százalék pedig komoly érvágást jelentett volna az ingatlanok értékesíthetõsége tekintetében. Ezután jött a NAV tájékoztatása.

A tájékoztató külön érdekessége, hogy a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedett minõséget biztosító elem funkcióját is. Így például többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedõ erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélrõl, fedettségrõl. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minõsülnek fedett külsõ tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.