Egy újabb kerítéssor épül a szerb-magyar határra, jelentette be Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint masszívabb védelmi rendszerre van szükség, ami több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. Erre is fel kell ugyanis készülni, ha Törökország nem teljesíti az EU-val kötött megállapodást a menekültek feltartóztatására.
Az elsõ roham

Szerettünk volna többet megtudni errõl, de a Belügyminisztérium nem válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre. A miniszterelnök szavaiból az viszont kivehetõ volt, hogy már kész tervek is vannak az új kerítés építésére. Ez lenne a déli határnál épített védelmi rendszer harmadik szakasza.

A szerb-magyar határon tavaly elõször csak gyorstelepítésû drótakadályt (gyoda) húztak fel. Ez nem sokat ért: az érkezõ menekültek egyszerûen átbújtak a szögesdróttekercsek között. Késõbb ezért felépült egy 3 méteres drótkerítés is. Tény, hogy a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határon megépített védelmi vonal elkészülte után tavaly októbertõl Magyarországot javarészt elkerülték a Nyugat-Európába tartó menekültek. Ezután Horvátországon és Szlovénián át próbáltak eljutni Ausztriába és Németországba. 

Nagyobb tömeg rohamával eddig egyszer kellett számolni. A szerb-magyar határ 2015. szeptember 16-i lezárásakor a szerb oldalon feltorlódott menekültek elõször csak kérték a rendõröket, hogy engedjék át õket. Miután nem tudtak továbbhaladni, Horgosnál egy csoport áttörte a kaput és kövekkel dobálta meg a rendõröket. Igazi csata alakult ki, a rohamrendõrök könnygázt és vízágyút vetettek be. Az összecsapásban 300 menekült és újságíró, valamint 20 rendõr sérült meg. 
Egy kerítés nem kerítés

Európában több ország is épített védelmi vonalat a határra a menekültek miatt. Bulgária és Görögország a Magyarországon is ismert gyoda és a 3 méter magas dróthálóból készült kerítés különbözõ variációit alkalmazza. A legerõsebb védmûvet Spanyolország építette meg az Afrikai kontinensen lévõ két spanyol városban, Ceutában és Melillában.

Galéria: Európa kerítései (9 kép)
Fotó: Alexander Koerner / Getty Images Hungary
A gyoda és a kerítés

A magyar kormány 2015. július 21-én döntött arról, hogy a menekültáradat megállítására és legális határátkelõkre terelésére kerítést épít a szerb-magyar zöldhatárra. Elõször a szerb–magyar határon 175 kilométer hosszúságban húztak fel szögesdrótból készült gyorstelepítésû drótakadályt (gyoda). Késõbb felépült egy 3 méter magas drótkerítés is. Október 16-ra elkészült a horvát-magyar határon kiépített mûszaki zár is. Ezen a 355 kilométeres szakaszon csak 120 kilométeren kellett valamilyen védelmi vonalat kiépíteni, itt ugyanis sok folyó jelent természetes akadályt.

Ezek a munkálatok már a kilencvenes években elkezdõdtek az Európai Unió hathatós anyagi támogatásával (!). Hamar rájöttek azonban, hogy egy kerítés nem sokat ér. A kerítéseket ezért elõször 3 méteresrõl 6 méteresre magasították meg. Ceutánál így ma két párhuzamosan futó, 6 méter magas, szögesdróttal kiegészített kerítés áll.

A legbrutálisabb védelmi rendszer Melilla körül található. Itt a két 6 méter magas kerítés között még egy 3 méter magas kerítés is húzódik szögesdróttal és fejlett figyelõrendszerrel. A határõröket kamerák, hang- és rezgésdetektorok is segítik.

A kerítést Marokkó felõl az ottani határõrség védi. Ha valakinek sikerül kijátszani õket, át kell másznia az elsõ 6 méter magas kerítésen, majd a 3 méteresen kell átküzdenie magát. De ekkor még mindig nincs sehol, csak egy ketrec közepén áll. Ha a 3 méteres kerítésrõl lemászik, elõtte tornyosul a másik 6 méteres kerítés, és az addigra várhatóan odaérõ rohamrendõrök sorfala. A menekültek ebben a ketrecben gyûjtik be, majd a kerítés ajtóihoz beparkoló rendõrségi autókba tuszkolják õket, és viszik vissza õket Marokkóba.   
Mire átmászol rajta, kimerülsz

Ez a hármas kerítés sem áthatolhatatlan, de a Vice korábbi riportjából kiderül, hogy védelmi szempontból mi az értelme. A riportban az egyik menekült azt mondta: ezt a kerítést csak a legkitartóbbak, a legügyesebbek és a leggyorsabbak képesek átmászni. 1000 ember közül eleve ha 50 jut el odáig, hogy egyáltalán megérinthesse a kerítést Marokkó felõl. Közülük aztán jó, ha két ember jut át. A menekült láthatóan tapasztalatból beszélt: a 6 méteres, majd a 3 méteres kerítés átmászása annyi erõt vesz ki az emberbõl, hogy utána már csak kevesek képesek a harmadik védelmi vonalon is átküzdeni magukat.

De még ez sem tölti be egészen azt a szerepet, amit szántak neki. Sok kép látható arról, amikor rendõrök létrákon másznak fel a kerítés tetején ülõ menekültek után. Ezekben az egyáltalán nem veszélytelen közelharcokban a menekültek és a rendõrök is gyakran megsérülnek, szimplán csak amiatt, hogy valamelyikük 5-6 méter magasságból esik le.
Két tûz között

De történtek ennél durvább dolgok is. 2005-ben menekültek serege rohamozta meg a melillai kerítést. Két tûz közé kerültek: a marokkói oldalról éleslõszerrel, spanyol oldalról gumilövedékkel lõtték õket. A brutális fellépés következtében több mint egy tucatnyi ember halt meg és ötvenen megsebesültek.  

Bármilyen erõsnek is látszik ez a védelmi vonal, néha még így is sikerül egy-egy nagyobb csoportnak átjutnia rajta. 2014 februárjában több mint kétszázan törtek be Melilla városába, majd a helyi rendõrökkel is  összecsaptak. Egy évvel ezelõtt pedig mintegy ötvenen jutottak át az akadályon, többségük aztán mezítláb, vagy szinte meztelenül menekült az õket üldözõ rendõrök elõl. 



Galéria: Európa kerítései (9 kép)
Fotó: Huszti István / Index

Most augusztusban is bejutott egy negyven fõs csoport spanyol területre. Akiknek sikerült megmásznia a kerítést, azokat a spanyol oldalon ideiglenes befogadóközpontokba vitték, ahol menedékkérelmet nyújthattak be. Menekültstátuszt azonban csak nagyon kevesen kapnak, mert az Afrikából érkezõk zöme nem háborús menekült, hanem gazdasági bevándorló.
Fegyver a törökök kezében

Az elmúlt hétvégén Magyarországra 432-en próbáltak illegálisan bejutni a déli határkerítésen keresztül. Közülük  239 ember próbálkozását a rendõrök eleve megakadályozták, 193 embert pedig megállítottak, visszakísérték õket a kerítésen található kapukig, és útbaigazították õket a legközelebbi tranzitzóna felé. Vajon mire gondolt Orbán Viktor, amikor a több százezer menekült ellen védõ új kerítés építésérõl beszélt?  

Bõven elképzelhetõ, hogy a miniszterelnöki bejelentés mindössze egy politikai termék, ami csak a veszélyérzet fenntartását hivatott szolgálni. Orbán mindenesetre nem részletezte, mit ért a török politika megváltozása alatt. Vélhetõen arra gondolt, hogy az Európai Unió és Törökország kapcsolatának romlása miatt Ankara felmondhatja a Brüsszellel kötött menekültügyi megállapodást. Ezzel ismét szabad utat adna a Szíriából és máshonnan Európába tartóknak.

Az EU még márciusban állapodott meg Ankarával arról, hogy Törökország megállítja a területén áthaladó migrációt. Aki mégis szabálytalanul átlépi a török-görög határt, azt visszatoloncolhatják az EU-ból. Cserébe az uniós országok a korábbi önkéntes áttelepítési program terhére átvesznek ugyanannyi menedékre jogosult szíriai menekültet, ahányan megpróbálnak átkelni, felpörgetik az uniós csatlakozási tárgyalásokat, valamint 3 milliárd eurót adnak a törököknek, és eltörlik a turistavízumot.

A megállapodás abból a szempontból eddig elég sikeres, hogy azóta gyakorlatilag megszûnt a szíriai háborús menekültek áramlása Törökországból Európába. Neuralgikus pont viszont, hogy a vízummentesség nem akaródzik összejönni. Elsõsorban azért, mert az EU szerint a törökök nem teljesítik ennek feltételeit. Köztük például az EU szerint indokolatlanul szigorú terrorellenes törvény enyhítését, amelyre hivatkozva a júliusi puccskísérlet utáni, tízezreket elérõ tisztogatások is folynak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban határozottan kijelentette, hogy a puccs fényében szó sem lehet a törvények enyhítésén. Erdogan azzal vádolta meg az uniót, hogy Európa Törökország vezetõire támadt, amikor kifogásokat emelt az elképesztõ kiterjedtségû, és sokak szerint túlkapásoktól hemzsegõ megtorlás miatt. Lehet, hogy Orbánnak a héten Törökországban járt Szijjártó Péter külügyminiszter súgott, mindenesetre szavaiból az látszik: valós esély van rá, hogy a törökök a viták miatt felrúgják a márciusi megállapodást, és ismét szabad utat engednek az Európába tartó menekülteknek.
Mibe fog ez kerülni?

És van még egy kérdés: ha lesz új kerítés, az mennyibe fog kerülni az újabb kerítés.
A két határszakaszon eddig felépített védelmi rendszer több mint 12,6 milliárd forintba került.

A Magyar Nemzet kikérte a kimutatásokat, de ezek alapján továbbra sem látható át, pontosan mire költötték el az adófizetõi forintokat.

Galéria: Európa kerítései (9 kép)
Fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary

A magyar–szerb kerítés költségeinél jelzett 6,5 milliárd forint részletezésénél például egy 5,4 milliárdos tételt egyszerûen „szakmai anyagok” szófordulattal intéztek el. A honvédelmi tárca költségvetésébõl tavaly 8,1 milliárd forintot költöttek az ideiglenes határzár telepítésére, de a lapnak megküldött anyagban „az építés és az õrzésvédelem költségei számvitelileg nincsenek elkülönítve, így nem beazonosítható, hogy ebbõl mennyi az építésre jutó költség”. Feltûnik egy 659,4 milliós tétel is mindenféle külön magyarázat nélkül.

A jobbikos Apáti István tavaly két írásbeli kérdést és egy közérdekû adatigénylést nyújtott be a kerítésépítés ügyében. Akkor több furcsa tétel is elõkerült: a két vonatkapura (azaz a Mad Max-vagonra 9,5 milliót költöttek, 100 láthatósági mellényt szereztek be 240 ezer forintért, 60 sátort majdnem 20 millióért, 101 német katonai sátort 43,6 millióért. Szivacsmatracokra és vaságyakra 8,3 milliót költöttek, 350 darab lakatra pedig 1,25 millió forintot.