A jegybanki jelentésbõl a lakosság hitelhelyzetérõl megtudható, hogy:
A háztartások két évig tartó szakadatlan törlesztési idõszak után április óta minden hónapban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. J
Júniusban még nettó 5,5 milliárdot vettek fel, ehhez képest tehát a júliusi 1,5 milliárd erõs csökkenés.
A háztartások összes hiteltartozása ebben az évben 126 milliárd forinttal, a július végéig eltelt egy évben 333,8 milliárd forinttal csökkent.
Ebbõl a devizahitelek csökkenése idén már csak 4,7, egy év alatt viszont még 159,3 milliárd forint volt.
A szerény hitelfelvételhez képest jóval több, 8,4 milliárd forint betétet helyeztek el a háztatások a bankokban, mégpedig a 13 milliárd forint értékû új devizabetét egy részével szemben 4,5 milliárdnyi forintbetét kivonása áll.
Azonban a lakosság betétei július végén 65 milliárddal alacsonyabbak voltak a múlt év véginél, miután az elsõ negyedévben 120,6 milliárdot vontak ki korábbi megtakarításaikból, az egy évvel korábbi összeget viszont 170,2 milliárddal meghaladták.

Sokat törlesztenek és takarítanak meg a vállalatok is.
A vállalatok júliusban több devizahitelt - 61,8 milliárd forint - fizettek vissza a 47,1 milliárd értékben felvett új forinthitelnél, így 14,6 milliárd forint nettó hiteltörlesztõk voltak.
A tranzakciók éppen az elõzõ havival ellentétesen alakultak, amikor jelentõs 63,4 milliárd forintnak megfelelõ összegû új devizahitelt vettek fel és csak 3,9 milliárd erejéig voltak nettó forinthitel törlesztõk.
Az év elsõ hét hónapjából a vállalatok júliusban negyedszer voltak nettó törlesztõk, aminek következtében a belföldi hitelintézetekkel szemben 118 milliárd forinttal csökkent kölcsöntartozásuk, és egy év alatt 362 milliárdot faragtak le adósságaikból.
Ezen belül viszont devizaadósságuk idén 240, egy év alatt pedig 482 milliárddal csökkent, a forinthitelek viszont 120 milliárddal haladják meg a tavaly év végit, illetve a 2015 július végi állományt is.