Csütörtökön másodfokra, a Fõvárosi Ítélõtábla elé került a fagyállós gazda, V. Pál esete. A vácszentlászlói férfi 2013-ban a fosztogatásokat megelégelve fagyállót öntött a meggyborába, és a tolvaj belehalt a mérgezésbe.

Az ítélõtábla jelentõsen enyhítette az elsõfokú ítéletet: a férfi hét év letöltendõ helyett másfél év, három évre felfüggesztett börtönt kapott, és a közügyektõl sem tiltották el. Úgynevezett elõzetes mentesítésben is részesítették, ami azt jelenti, hogy nem lesz priusza, a történteknek semmilyen hátrányos jogkövetkezménye nem lehet a számára, például munkavállaláskor. Az ítélet jogerõs.

Fotó: Németh Sz. Péter
Nem akarta a tolvaj halálát

Az ítélõtáblán Nehrer Péter tanácsa arra jutott, hogy a gazda halált okozó testi sértést követett el.

A jogi érvelés szerint V. Pál tudatában fel kellett merülnie annak, hogy akár halálos eredménnyel is járhat, amit tett, de ez nem jelenti azt, hogy ölési szándék vezette volna (elsõ fokon még emberölés kísérletében találták bûnösnek). A vádlottat csak testi sértésre irányuló szándék vezette, azt akarta, hogy kórházba kerüljön a tolvaj, hangzott el az indokláskor.

A tanácselnök az indokláskor hangsúlyozta, hogy V. Pál nem az egész megvásárolt flakon fagyállót öntötte a borba, hanem csak 2 litert az 5-bõl, és két nappal késõbb szólt azoknak, akikrõl azt gyanította, hogy õk a tolvajok, vagyis próbálta kontrollálni, hogy mi történik velük. (K.-ékra, az alkalmi munkásaira gyanakodott, és õt is meglepte, hogy Sz. Sándor halt meg.)

A bíró arról is beszélt, hogy a közismert adatok szerint az emberek többsége túléli a fagyálló-mérgezést, "köztudomású, hogy nem olyan, mintha egy pisztolyt valaki halántékhoz szorítanak, és ha elsül, meg fog halni". Sz.  Sándor is megmenthetõ lett volna, ha idõben orvoshoz kerül. A halálához az vezetett, hogy dizájnerdrogot is fogyasztott: bár ettõl nem lett súlyosabb a mérgezés, a családtagjai azt hitték, hogy csak ettõl van rosszul, és nem vitték azonnal kórházba.
Nem volt jogos védelem

Az ügyben kezdetektõl fogva visszatérõ elem volt a jogos védelem felvetése, V. Pál esetét sokan a kerítésébe áramot vezetõ, az uborkáját védõ Szoboszlai Barna esetéhez hasonlították. Ugyanakkor elsõ- és most másodfokon is arra jutott a bíróság, hogy jogilag ebben az ügyben nincs szó jogos védelemrõl, mert ez nem engedi meg olyan eszköz alkalmazását a védekezéshez, ami halál elõidézésére alkalmas. Ahogy írtuk a tragédia után: tolvajt megölni nem ér. A fagyállóról pedig mindenkinek tudnia kell, hogy akár halált is okozhat, hangzott el.  Az ítélõtábla tanácselnöke szerint tehát nincs arról szó, hogy a vádlott ne tartozna felelõsséggel a tettéért, de az indoklásból kiderült, hogy azért figyelembe vették, hogy a gazda a tulajdonát próbálta védeni.

Halált okozó súlyos testi sértésért 2-8 év börtönt lehet kiszabni, a másfél év felfüggesztett börtön nemcsak az elsõ fokon adott 7 év letöltendõhöz, hanem még ehhez képest is enyhe büntetés. Az ítélõtábla szerint súlyosító körülményt egyáltalán nem lehetett a gazda rovására írni, míg az enyhítés mellett szólt büntetlen elõélete, és a "magas fokú sértetti közrehatás".
A gyászoló apa megfenyegette a gazdát

Az elhunyt tolvaj szülei is bent voltak a tárgyalóteremben, a hallgatóság soraiban. Az apa az indoklás befejezésig türtõztette magát, de amikor a bíró befejezte, felháborodásában felállt, és elkezdett kiabálni.

Mocskos ez az egész, meg volt ez rendezve"

"Majd isztok ti még fagyállót!

kiáltotta a bírói tanács és a vádlott felé. Utóbbit meg is fenyegette azzal, tudja, hogy még ott lakik, majd a helyérõl felállva odament hozzá, tett egy mozdulatot felé, mintha meg akarná ütni, de végül az õrök kikísérték a terembõl.

A vádlott még a helyén ült, amikor az áldozat addig csendben lévõ édesanyja is odalépett hozzá, és halkan annyit mondott neki, hogy a fiának nem kellett volna meghalnia, és nagyon hiányzik neki. Számonkérte V. Pálon azt, hogy eddig még nem kért bocsánatot. A gazda ekkor bocsánatot kért.
Fél a gazda, de költözni nincs pénze

A tárgyalás végén az újságíróknak azt mondta, hogy „a bíró úr a szívembõl szólt”. Az õt most ért fenyegetésre úgy reagált, hogy számított rá. Határozott igennel felelt arra kérdésre, hogy fél-e a zaklatásoktól, de azt mondta: nincs pénze elköltözni.

Kérdezték arról is, van-e lelkiismeret-furdalása. Erre azt mondta, persze, hogy van, de ez, mármint a tragédia "kölcsönösen lett összehozva”. Szerinte ha a tolvaj nem megy oda, akkor „nem történik ilyen baleset”.

V. Pál arról is beszélt az újságíróknak, hogy ha újra olyan helyzetben lenne, mint 2013-ban volt, máshogy cselekedne, még idõben kiöntené a mérgezett bort. Arról, hogy akkor miért tette, amit tett, megismételte, amit korábban a bíróságon is mondogatott: tehetetlennek érezte magát, el volt keseredve, "és kíváncsiságból" ki akarta deríteni a fagyálló segítségével, ki a tolvaj.

Fotó: Németh Sz. Péter

A gazda ellen hozott elsõfokú ítélet súlyossága sokakat megdöbbentett: V. Pált tavaly novemberben a Budapest Környéki Törvényszék emberölés kísérletében mondta ki bûnösnek, és 7 év letöltendõ börtönre ítélte. Az elsõfokú bíróság részletesen megindokolta, miért hozott ilyen szigorú ítéletet, többek közt azért, mert arra jutott: nem igaz, hogy a gazda próbált volna segítséget kérni a rendõröktõl, mielõtt a saját kezébe vette volna a dolgokat, és nem igaz az sem, hogy nem tudta, mit csinál, ráadásul könnyen többen, teljesen ártatlanok is meghalhattak volna a mérgezett bortól.

Az ítélet ellen szokatlan módon maga az ügyész is a vádlott javára fellebbezett, a büntetés enyhítéséért. Ezt azonban késõbb felülbírálta a Fellebbviteli Fõügyészség, visszavonta a fellebbezést, és inkább azt kérte, hogy börtön helyett a szigorúbb fegyházban kelljen leülnie a gazdának a büntetését.

V. Pál szabadlábon maradt az elsõfokú ítélet után, nem kellett elõzetes letartóztatásban kivárnia a jogerõs ítéletet.