Az iskolatípusok egy ideig biztos sokakat megtévesztõ új elnevezése csak egy, amihez hozzá kell szokni, de akkor kezdjük ezzel: miközben a tananyag több intézményben inkább lefelé konvergál, a nevek szépen inflálódnak. Ami eddig szakiskola volt, az mostantól szakközépiskola, a szakközepek pedig szakgimnáziumokká avanzsálnak; ennél nem lehet gyorsabb (és névlegesebb) oktatási reform, nem meglepõ, hogy hasonló tendenciák felsõfokon is vannak: ott a fõiskolák közül büszkélkedhetnek most sokan új egyetemi cégérrel.

De mi jön még?
A legnagyobb változások éppen a szakgimnáziumokban lesznek: kevesebb közismereti és több szakmai óra az „adjuk vissza a kétkezi szakmák becsületét” mantra jegyében, feat. Parragh László (iparkamara). Ehhez kapcsolódóan átírják a kerettanterveket, változnak a tanári óraszámok, és az is, hogy egyáltalán ki taníthat; valamint érdemi elõkészítés nélkül bevezetik a komplex természettudományos tantárgyat. Ha el akar merülni a vonatkozó káoszban, innen lehet nagy levegõvel fejest ugrani.
Ugyanennek a folyamatnak a része, hogy a szakgimnáziumokban mostantól szakmai tárgyból is érettségit kell tennie mindenkinek, ez lesz a kötelezõen választandó ötödik érettségi tárgy. Ezt nem felmenõ rendszerben vezetik be, azoknak is kell szakmai érettségizniük, akik most kezdik a 12.-et. A nyelvi érettségit is nehezítik a szakgimnáziumokban, új témakör, magasabb (B1-es szintnek megfelelõ) léc.
Minden iskolatípusra vonatkozik, hogy a tanárok ezentúl elvileg valamivel szabadabban térhetnek el a kerettantervektõl. Bizonyos megkötésekkel a témák maximum 20-30 százalékát differenciálhatják vagy elhagyhatják.
Áltisi 1–2. osztályban elvileg jöhetnek a 30 perces tanórák, pontosabban a 45 perces órák félórás tananyagmennyiséggel. Az óra egyharmadát így „játékos módon is fel lehet használni”. Ez egy lehetõség, a kicsik tényleges idõbeosztását a tanító fogja eldönteni.
Továbbra is nagyon tolják az állami tankönyveket. Sok tárgyból csak két állami könyv közül lehet választani, a dotálás miatt ezek amúgy is jóval olcsóbbak, a tankönyvrendelési keret miatt sok iskolának akkor sincs pénze más tankönyvcsaládot választania, ha egyébként a tanárok abból szeretnének tanítani.
A kísérleti tankönyveket véglegesítették az alsóbb évfolyamokon, néhány hibát kijavítottak, mostantól „új generációs tankönyvek” néven emlegetik ezeket. Az utolsó (4., 8., 12.) évfolyamokon most jelennek meg a kísérleti tankönyvek. Ebben az évben az iskolák 16 476 kísérleti tankönyvet rendeltek, 18 százalékkal kevesebbet, mint tavaly.

Van néhány további változás, amelyek ugyan nem közvetlenül érintik a diákokat, de az iskolai életet azért rendesen meghatározhatják. Mindenekelõtt a fenntartás-mûködtetés új rendszere:
Tanév közben, január 1-tõl áll fel hivatalosan az új állami intézményfenntartó rendszer. A Klik helyett 58 tankerületi központ jön létre, jellemzõen 3-4 korábbi tankerület, illetve járás összevonásával. A kisebb állománnyal mûködõ országos központot hívják majd Klebelsberg Központnak.

Az iskolai kötelezõ benntartózkodást eltörölték a pedagógusoknál, az intézményvezetõ hatáskörébe utalták, de a kötött munkaidõ marad, tehát adminisztrálni továbbra is kell.
A pedagógusok elõmeneteli rendszere január 1-jétõl kiterjed a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottakra is, amennyiben van pedagógus szakképzettségük. A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezõ nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatottak 7+3 százalékos illetmény-, illetve munkabéremelésben részesülnek jövõre.

Bónusznak két változás iskola elõtt és iskola utánról:
Ovisok és fõleg ovis szülõk, figyelem: szeptember 1-tõl az óvodák nyitvatartási ideje a törvény szerint legalább nyolc óra. Ez a fenntartó engedélyével csökkenthetõ, de akkor a fenntartót a költségvetési támogatás teljes összegben nem illeti meg.
És végül a legeslegnagyobbak: a doktori képzés a mostani tanévtõl alapesetben 2+2 évessé válik. A doktoranduszok ösztöndíja az elsõ két évben 140 ezer forintra, a második két évben 180 ezer forintra nõ.